A márciusi szünet után ezúttal olyan témák voltak napirenden, mint a város 2029-ig szóló gazdasági programja, a levegőminőségi- és a klíma akcióterv felülvizsgálata, de együttműködési megállapodásokat is módosít a grémium. Emellett tárgyaltak arról a javaslatról, amely kedvezményes fürdőbelépőt biztosítana az idősek számára az Árpád fürdőbe, emellett pedig beszámoltak munkájukról a tanácsnokok és a különböző bizottságok is.
Az ülésről szóló tudósításunkban az egyes napirendi pontokról szóló vitát időrendi sorrendben adjuk közre, vagyis a legfrissebb pontokat a cikk elején, a legrégebbiket a végén találja. Az előterjesztéseket ide kattintva találja.
Lapozható képgalériánk:
Galéria
A 7.Tv ülésen rögzített felvétele teljes egészében itt nézhető vissza, de televíziónkban is megismételjük április 4-én, szombaton, illetve április 8-án, kedden, mindkét napon délelőtt 9 órától. Tehát íme az adás:
Az ülés délben véget ért.
10:36 - Egyelőre mem kapnak kedvezményes belépőt a fürdőbe a békéscsabai idősek
A Pátria Békéscsaba azt a javaslatot nyújtotta be, miszerint járjon kedvezményes belépőjegy az Árpád fürdőbe a békéscsabai idősek számára
Bodóczi István (Pátria Békéscsaba) bevezetésképp leszögezte, az a céljuk, hogy az időseknek legyen kedvezményes a belépés az Árpád fürdőbe. Felidézte, hogy mielőtt elindultak a választásokon, több mint fél évig beszélgettek az utcán a lakossággal, sok témában kikérték a véleményüket, sokan a nyugdíjasok helyzetére hívták fel a figyelmet, hiszen hazánkban jelenleg 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt. Mint fogalmazott: ha van lehetőség arra, hogy a város segítse őket, akkor tegye meg ezt. Látják, hogy nehéz helyzetben van a város, de akik kihasználják ezt a kedvezményt, azok vihetik a város jó hírét, de az egészségmegőrzés és a közösségépítés miatt is fontosnak tartják ezt az ügyet. Azzal érvelt: ha ebben a szűkös költségvetésben megszavazták, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek fizetése több száz millió forinttal növekedjen az ötéves ciklus alatt, ha a kulturális bizottság ülésén megszavazták, hogy több tízmillió forintot költsenek irracionálisan túlárazott marketing tevékenységre, ahelyett, hogy a 2015-ben, kifejezetten erre a célra létrehozott saját céget segítenék, hogy az ne kényszerüljön létszámleépítésre a bérszínvonal megőrzése érdekében, akkor a békéscsabai nyugdíjasok is megérdemlik ezt a 2,6 millió forint átcsoportosítást a városmarketing előirányzat terhére. Összegezte: sok munkával, előkészítéssel és jó szívvel készítették ezt az előterjesztést
Gyebnár Dávid (Mi Hazánk) szerint egészséges társadalomban egyértelmű a nyugdíjasok támogatása, azonban ez nálunk nem egészséges, gyakorlatilag egy “fordított karácsonyfa” jellemző hazánkra a sok időssel és egyre vékonyodó dolgozói réteggel. Azt vetette fel kérdésként, hogy miért az idősekre gondoltak és nem a dolgozói rétegre, emiatt azt javasolja, hogy ezt a kedvezményes belépést a dolgozók kapják.
Bodóczi István (Pátria Békéscsaba) úgy válaszolt: az idősek is voltak egyszer dolgozók; 22 ezer nyugdíjas él a városban, elsőként ők érdemlik meg ezt a támogatást a téli időszakban, amikor a fürdő kihasználtsága nem teljes, amelyet egyébként így növelni lehetne.
Kozma János, a fürdőt üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója felidézte, több személyes egyeztetés is zajlott, próbáltak megoldásokat találni a felmerülő problémákra, de ők főként üzemeltetési és gazdasági szempontból nézik a helyzetet. Ha a közgyűlés megszavazza, akkor végrehajtják a döntést. Leszögezte, a társaság munkáját tekintve a fürdő a legnagyobb költségű üzletág, ez a legdrágább szolgáltatás, a bevétel és a kiadás közötti különbséget a város fizeti ki, ez 300 millió forint egy évben. Mint mondta: az üzleti terv szerint az a feladatuk, hogy jelentősen csökkentsék a költségeiket, minden kedvezmény bevételkiesést és plusz munkát is jelent a társaságnak. Az egyik legnagyobb problémát abban látják, hogy a Csaba Kártya-rendszert frissíteni kell a kedvezményes belépésnek megfelelően. Kiemelte: a rendszer lényege az, hogy a téli szezonban keddi-szerdai-csütörtöki napokon reggeltől 14 óráig 100 kedvezményes bérletre adhatnak belépést. Ez tehát egy kedvezményes belépő, amelyet a város fizet meg. Mivel egy személynek adott számú lehetősége van belépni, ezt minden alkalommal regisztrálni kell, ezért a fürdőben attól tartanak, hogy ez plusz munkát, munkavállaló foglalkoztatását eredményezi. Felvetette, ha több látogató érkezik, akkor egy szint után nekik el kell küldeni azt a nyugdíjast, aki későn, vagy 101. nyugdíjasként érkezik, ezeket a konfliktusokat a kollégáknak kell felvállalni. Kiemelte, ha megengedőek lesznek, akkor a plusz költségeket a támogatás növelésével tudják kigazdálkodni. Zárásként leszögezte: ha a közgyűlés megszavazza, akkor azon lesznek, hogy megoldják ezt a helyzetet, de ezeket a problémákat még most kell tisztázni.
Dinya Gábor (Pátria Békéscsaba) helyesbített: 2022-ben 13 ezer nyugdíjas élt Békéscsabán. Kérdésként felvetette, hogy ha a téli időszakban 500 fő a kapacitás, akkor mit tesz a fürdő, ha ennél többen érkeznek egy adott napon.
A vagyonkezelő vezérigazgatója erre úgy válaszolt: a téli szezonban még nem nagyon fordult elő, hogy teltház volt, nyáron viszont volt ilyen: annyira sokan voltak, hogy nem tudtak vendéget fogadni. Mint mondta, a látogatókat regisztrálják, ezt ellenőrzi a szakhatóság, tehát több embert nem tudnak beengedni. Ha a nyugdíjasok közül többen jelennek meg, hiszen esetlegesen ez népszerű szolgáltatás lesz, akkor ebből lehet komoly probléma a fürdőben.
Bodóczi István (Pátria Békéscsaba) megköszönte a vagyonkezelő és az Árpád fürdő vezetőségének a konstruktív megbeszélésekeket. Úgy látja, hogy vagyonkezelő a költségekben látta a probléma forrását, ezért javasolták, hogy a támogatást a marketing költségek terhére írják. Mint mondta, minden egyes, az előterjesztésre vonatkozó kérést, amit a cégek vezetői vagy a jegyző kért, annak eleget tettek. Szerintük az előterjesztés rendben van és jó célt szolgál.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok számára, ezek közt sorolta a tanyagondnoki szolgálatot, a házi segítségnyújtást, a szociális támogatásokat, a szén-dioxid mérő kedvezményes beszerzését, a nyugdíjas civil szervezetek támogatását, a kedvezményes strand-, színház és múzeumi belépőjegyek, bérletek biztosítását, a szociális tűzifát, a nappali ellátás biztosítását. A tanácsnok úgy fogalmazott, hogy a városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje a nyugdíjasok helyzetét és segítse őket. Kiemelte: a pénzügyi bizottság nem támogatta a javaslatot. Szerinte nem megfelelően előkészített az előterjesztés, ezért az nem támogatható majd hozzátette: mindez a közelgő választáshoz köthető politikai fogás, ami nem a nyugdíjasok, hanem az előterjesztő érdekeit szolgálja.
Fülöp Csaba (független) szerint a javaslat elfogadható abban az esetben, ha jól kidolgozott terv alapján támogatást nyújt bizonyos társadalmi csoportoknak. Készült-e olyan számítás, hogy egy belépés mennyibe kerülne? Ez ugyanis az idő múlásával, a bérlet kihasználásával (vagy kihasználatlanságával) egyre drágul. Egyértelműnek nevezte, hogy a terméket fizikailag sorszámozva le kell gyártani, innentől kezdve a vagyonkezelőnek a Csaba kártyával rendelkező nyugdíjasok számára biztosítani kell a bérleteket. Kérdés az is, hogy fizikálisan mivel történik meg a beléptetés. Adójogi szempontból is kérdéses a javaslat, mivel az véleménye szerint juttatásnak számít, de azt is felsorolta, hogy a kedvezményt hogyan oszthatják szét igazságosan, hogyan kommunikáljanak róla, a vagyonkezelőnek veszteséggel kell számolnia, hiszen eddig a nyugdíjasok is vásároltak bérletet. A képviselő úgy látja, jobb konstrukció lenne a háziorvosi támogatás mintájára átalakítani ezt a javaslatot, ahol az önkormányzat vásárolja meg a bérletet/színházjegyet az orvosok számára. A javaslatot szerinte tovább kell elemezni és dolgozni rajta, amelynek elvi részével egyet ért, de azt ebben a formában nem támogatja.
Hricsovinyi Tamás (Pátria Békéscsaba) szerint mindössze 2,6 millió forintról van szó, miközben más esetben milliárdokon nem vitázik ennyit a testület. Szerinte attól, hogy vannak már időseket segítő kedvezmények, ehhez új lehetőségeket is hozzá lehet tenni. Ennek a bérletnek az összege nem lenne veszteség, ez nem a vagyonkezelőt terhelné, hanem a városmarketing költségét. Szerinte nem előkészítetlen ez az anyag.
Bodóczi István (Pátria Békéscsaba) úgy látja, nemcsak a kedvezmény nyújtásáról van szó, hanem a kihasználatlanság növeléséről is. Ha az érintett nyugdíjas kihasználja a kérdéses öt alkalmat, akkor utána kedvet kaphat és fizető vendéggé is válhat. Az előkészítetlenségre azt válaszolta: a vagyonkezelővel, az Árpád fürdő vezetőségével is egyeztettek, kaptak adatokat a kihasználatlanságáról, a szakemberek jogilag, pénzügyileg is rendben találták az előterjesztést, ezért a frakcióvezető úgy gondolja, hogy Juhász István a vádjával a városi cégek és az önkormányzat munkatársait minősíti.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a közgyűlés valamennyi tagja elkötelezett az idősek iránt, számos olyan intézkedést hoztak, amely nyomán a békéscsabai nyugdíjasok számára próbálják meghonorálni a munkájukat. A törekvést szimpatikusnak tartja, de méltányos, arányos és megvalósítható javaslat kidolgozása lenne a cél. A pénzügyi bizottságban is számos kérdés hangzott el: hogyan tudják biztosítani, hogy a szolgáltatás megfelelő módon, technikailag kivitelezhetően jusson el az érintettekhez? A Fidesz-KDNP-frakció emiatt csatlakozik a Hajrá Békéscsaba-frakció véleményéhez, azt gondolják, hogy a dokumentum megvalósíthatósága érdekében további munkára van szükség, ezért ebben a formában nem látják támogathatónak a javaslatot.
Hricsovinyi Tamás (Pátria Békéscsaba) megérti az aggodalmakat, de a ligeti látogatóközpont felújításánál 40 millió forint pótmunkát kellett megszavazni, a CsabaParknál szintén kivitelezési problémák voltak, az önkormányzat mégsem hátrált meg, a város fejlődése, előrehaladása volt a cél. Továbbra is hangsúlyozta, hogy most csak 2,6 millió forintról van szó, mégis megrettennek a képviselők. Ez az anyag nem ad okot arra, hogy kellemetlenül érezze magát a grémium, mint mondta, a Pátria elkötelezett amellett, hogy támogassák az időseket, csak akarat kérdése az egész.
Fülöp Csaba (független) szerint nem arról van szó, hogy nem akar a városvezetés, hanem arról, hogy ebben a formában ezt a javaslatot a képviselők nem tudják támogatni, mert nem győződtek meg annak megvalósíthatóságáról. A képviselő szerint a vagyonkezelőnek igenis keletkezik vesztesége, hiszen kevesebb pénz folyik majd be a bérletekből. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy vesznek 150 darab, 17 ezer forint értékű bérletet, ezt valamilyen szempont szerint szétosztják a nyugdíjas egyesületek közt, és nincsenek jogi, pénzügyi kérdések.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a javaslat feszültséget, konfliktust okoz. Mint mondta, nem mindenki számára lenne hozzáférhető a szolgáltatás, a fürdőbe látogatók és a dolgozók közt konfliktust szülne, valamint a nyugdíjasok és a fürdőt pénzért használók közt is. Ezt nem tartja helyesnek.
Csuvarszki Róbert (Pátria Békéscsaba) úgy látja, hogy ez a városmarketinget erősítő javaslat, és arról is szól, hogy egyúttal a Csaba kártyát népszerűsítsék, amelyet eddig 12-13 ezren igényelték. Mint mondta, ezzel a kedvezménnyel sok nyugdíjas igényelné a kártyát, aminek funkcióit ki tudnák használni. A fürdőnél keletkező többlet munka vonatkozásában nem ért egyet, Zsadon Endre igazgatóval egyeztetve kiderült, hogy amikor a strand nem pang, akkor is van elég személyzet. Fülöp Csabának azt mondta: nem lehet előre tudni, hogy minuszba vagy pluszba fordítja a támogatás a tervezet költségvetését, az 5 alkalom nem olyan sok.
Bodóczi István (Pátria Békéscsaba) azt kérte, ne csináljanak politikai kérdést ebből, a nyugdíjasokat szeretnék támogatni. A feszülstégkeltés vádjára úgy reagált, nem ért egyet, a feszültségkeltés inkább az, hogy a testület a bürokráciára hivatkozva nem akarja megszavazni ezt a javaslatot. Ezért kéri, hogy alkossanak egy munkacsoportot, ami tovább viszi ezt az ügyet.
A polgármester továbbra is fenntartja, hogy ez a javaslat feszültséget kelt. Mint mondta, Juhász István felsorolta a nyugdíjasoknak nyújtott támogatásokat, ám ez a javaslat a nyugdíjasok közt is feszültséget okoz, hiszen arról még nem is beszéltek, hogy ez a támogatás a jómódú időseknek is járna-e.
Fülöp Csaba (független) szerint a veszteség ott keletkezik, hogy sokan vásárolnak 10 alkalmas bérletet, sok százat, így ha elfogadnák az előterjesztést, ez a szám visszaesne; majd hozzátette, hogy az előkészítetlenség nem a hivatalt minősíti, hiszen a hivatalnak annyi volt a szerepe, hogy jogilag szabályosnak minősítette az előterjesztést.
Nagy Sándor (Fidesz-KDNP) szerint nem jó az előterjesztés, mert kirekesztő, bizottsági ülésen is felvetődött, hogy dolgozzanak tovább ezen, vonják vissza, ez nem történt meg, így politikai kérdéssé vált. Véleménye szerint érdemes lenne szociális alapon bevezetni ilyen kedvezményeket, éppen ezért most sem támogatja az előterjesztést.
A képviselő-testület öt igen, egy nem és tizenegy tartózkodás mellett nem fogadta el az előterjesztést
10:04 - Felülvizsgálták a klímavédelmi akciótervet, komoly javaslatokat fogalmaztak meg
Az Európai Unió LIFE ASAP projektjében a WWF Magyarország és a Békéscsaba MJV szoros együttműködésében elkészült a klímaakcióterv felülvizsgálata. A dokumentum az épületekre, a közlekedésre, az energiaszegénységre, a klímaalkalmazkodására, a hulladékgazdálkodásra, a szennyvízkezelése és a társadalmi bevonásra is kiterjed.
Békéscsaba vezetése 2017-ben csatlakozott az Európai Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors) vállalva ezzel, hogy elkészíti Fenntartható Energia- és Klímaakciótervét (SECAP). A tervvel az önkormányzat szándékát fejezte ki, hogy kezdeményező szerepet vállal és intézkedéseket valósít meg CO2-kibocsátásának jelentős csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából.
Békéscsaba önkormányzata elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosításában, az energiahatékonyság növelésében, a fenntartható településfejlesztésben, az élhetőbb város és a környezettudatos szemlélet kialakításában.
A program elkészítése, felülvizsgálata és elfogadása egy olyan számonkérhető ütemtervet jelent, amely lehetővé teszi a globális klímaváltozási szempontokon túlmenően az itt élők életminőségének javítását, az egészségesebb települési környezet kialakítását.
A SECAP nyomán azt várják, hogy
- a fenntarthatósági törekvések megerősödése mellett javulhat a városban lakók életminősége, valamint növekedhet a település lakosság megtartó ereje, turisztikai vonzereje, hírneve, ismertsége;
- az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül;
- munkahelyteremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi adóbevételek gyarapodása, valamint – az elérhető támogatások, esetleg a megtakarított széndioxid-kibocsátási egységek értékesítésének segítségével – a beruházások kedvező finanszírozása, illetve a korszerűsítések révén az önkormányzati vagyon gyarapodása.
Békéscsaba vállalja:
- a város területén legalább 40%-kal mérsékeli a CO2-kibocsátás mennyiségét 2030-ig (a 2010-es választott bázisévhez képest);
- Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet dolgoz ki, amely tartalmazza a Kiindulási kibocsátási leltár eredményeit, és körvonalazza, hogyan fogja teljesíteni a kitűzött célokat;
- az értékelés, a nyomon követés és az ellenőrzés megkönnyítése céljából a cselekvési terv benyújtását követően legalább kétévente jelentést állít össze annak végrehajtásáról, és felülvizsgálja azt;
- az Európai Bizottsággal és más érdekeltekkel együttműködve helyi „energianapokat” szervez, amelyek révén lehetőséget ad a Békéscsabán élők az energia hatékonyabb felhasználásában rejlő lehetőségek és előnyök közvetlen kihasználására, és rendszeresen tájékoztatja a helyi sajtót a cselekvési tervvel kapcsolatos fejleményekről;
- részt vesz az Európai Unió által szervezett Polgármesterek Konferenciáján, és tevékenyen bekapcsolódik annak munkájába.
A felhasznált adatok, információk fő forrásai a központi statisztikai információk (KSH), az Önkormányzat és az önkormányzati tulajdonú társaságok adatszolgáltatása, az ÉMI-által kialakított NÉER (Nemzeti Épületenergetikai Rendszer) adatai és információi, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) statisztikái és az Alapdokumentumban közölt adatok, információk, továbbá nyílt forráskódú szoftverek pl. HotMaps és Google Environmental Insight Explorer.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint nem lesz könnyű végrehajtani a tervet, miszerint 2030-ig a szén-dioxid kibocsátást 40%-kal csökkentik 2010-hez képest. Az elképzeléseket megvalósító tervek szorosan összekapcsolódnak egymáshoz, jó úton jár a városvezetés a klímastratégia megvalósítása kapcsán, amikor a városlakók életminőségének javításán dolgozik, a kerékpárutakat fejlesztik, fásítanak, öntöznek, a város tisztaságát tartják fenn.
Kiszely András (Hajrá Békéscsaba) úgy látja, hogy ez a terv nem megvalósítható a külterületek nélkül, erre ki kell dolgozni egy programot. Egyeztetett a nagyréti gazdákkal, akik nyitottnak mutatkoznak erre. Mint mondta, hatalmas a nyomás a mezőgazdaságon a klímaváltozás miatt, ezzel az üggyel foglalkozni kell. Kommunikációt kell kezdeményezni a gazdákkal, lakossággal, és nemcsak a belvárost, hanem a külterületeket is zöldíteni kell.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) annyiban helyesbített, hogy az egységnyi kibocsátásra jutó szén-dioxid kibocsátást kell csökkenteni, de gondot kell fordítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások növelésére, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a közösségi részvételre, a tudatosság növelésére is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) az előtte szólóhoz hasonlóan köszönet mondott a WWF Magyarországnak a színvonalas, átfogó dokumentumért, amely véleménye szerint számos irányban jó megoldási javaslatokat fogalmaz meg. A tanácsnok elsősorban a vízhiányra hívta fel a figyelmet, amely jelentősen hozzájárult a például a CsabaPark erdeinek pusztulásához. a napokban Hozzátette: már az Országos Vízügyi Főigazgatóság is paradigmát változtatott, eszerint a vízmegtartás a legfontosabb. Békéscsaba ebben lép is, a csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése révén épp a CsabaParkban a vízvisszatartást javítják. Példaként hozta azt is, hogy az öntözött rét nyaranta csontszáraz, emiatt fontos lenne elősegíteni például a csapadékképződést.
Varga Tamás (Hajrá Békéscsaba) a társadalmasítást, valamint a fiatalok szemléletformálását emelte ki. Békéscsabán kívül Magyarországon még két településen vonják be a középiskolásokat környezetvédelmi ajánlások megfogalmazásába, ezt fontos lépésnek nevezte.
Csontos Csaba igazgató köszönetet mondott a másfél éves közös munkáért, mint mondta, sok adatot kellett frissíteni, módszertani újításokat kellett bevezetni. Fontos, hogy ne a fióknak készítsék el ezt a dokumentumot, hanem kottaként funkcionáljon, amely alapján a városvezetés meghozhatja a döntéseit. Hozzátette: javasolják munkacsoport felállítását, amely minden évben számot ad arról, hogy a célok megvalósítása hogy áll, hiszen az energiaválság hatására 20-30%-kal csökkent az energiafelhasználás, de ezt a tendenciát nyomon kell követni. Úgy látják, hogy a városlakók szemléletformálásával további jelentős eredményeket lehet elérni; a helyi fiatalok aktivitása országos, de nemzetközi szinten is kiemelkedő. A most könnyen elérhető forrásokat le kell hívni, és a tőkeerős vállalkozásokat is be kell vonni annak érdekében, hogy a kitűzött célokat elérjék. A geotermikus fejlesztés hatalmas lépés lehet előrelépés, ezért javasolták, hogy a geotermikus hőhasznosítással kapcsolatos projekt folytatásában az önkormányzat kérjen segítséget a Magyar Geotermális Egyesülettől. Az igazgató megjegyezte azt is, hogy a vízmegtartás mind kül-, mind belterületen fontos, Békéscsaba ebben tud és kell is előrelépnie. Kiemelte az energiaszegénység fogalmát: mint mondta, nagyon sokan használnak tűzifát a városban úgy, hogy nincsenek kiterjedt erdők a környéken. Ez a háztartások mintegy 15%-át érinti, ezért érdemes részletesen feltérképezni a helyzetet.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) az eddig elhangzottakra ráerősítve úgy fogalmazott, hogy ezen a területen nagyon sok dolog nem pénz kérdése, a kommunikáció és a szemléletformálás a legfontosabb.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy fogalmazott, hogy a drasztikus áremelkedések kapcsán meghozták azokat az intézkedéseket, melyek szerint 2023-ban jelentős gáz- és energiacsökkenéssel működjenek a városi cégek, intézmények, ennek eredményeképp 2023-ban 30%-kal kevesebb energiát használtak, az idei évre is megfogalmazták az elvárásaikat a cégek felé, hiszen fontos az önmérséklés, de mindig lehet tovább javulni az energiahatékonyság területén.
17 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
9.48 - Felülvizsgálták a város levegőminőségi tervét
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) szerint egy izgalmas tanulmány készült, szokatlannak nevezte azt a megállapítást, hogy a hazai szállópor-koncentrációjának majdnem 80%-a nem magyarországi kibocsátásból származik, ennek kapcsán felvetette, hogy akkor hogyan is lehet a levegőminőség romlása ellen védekezni, talán a szerencse kérdése is az, hogy mikor kapunk egy kis afrikai homokot vagy sárga esőt. Hangsúlyozta: a levegő minőségének rontásával kapcsolatosan leginkább a lakosság közreműködése érhető tetten. Felhívta a figyelmet arra, hogy a klíma javításáért minden eszközzel küzdeni kell, ennek megfelelően a város megfelelő és célirányos lépéseket tesz, a zöldfelületek növelése, a folyamatos fásítás, az öntözés területén, emellett kiemelte az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködését, de fontosnak nevezte a gyerekek tudatos nevelése is.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a jaminai mérőállomás telepítése sajátságos helyzetet eredményezett, hiszen ezek a mért adatok nem mutatnak objektív képet a város szennyezettségét tekintve, hiszen mint ismert, ebben a lakókörnyezetben vegyes tüzelésű kazánokkal fűtenek. Ez eredményezheti azt is adott esetben, hogy rendkívüli rossz eredmények esetén a városnak intézkedési kötelezettsége is lenne, pedig a város összességében nem rendelkezik rossz mérési adatokkal. Fontosnak tartaná, hogy legyenek mérési egységek a város más pontjain is, illetve azt is meg kell vizsgálni, hogy lehet-e olyan helyre telepíteni, amely objektívebb képet mutat. Felhívta figyelmet a fásítási programra is, hiszen fontos,hogy a város megtegyen minden szükséges lépést a jó levegőminőségért.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a jelentés számos érdekes adatot mutat, majd kiemelte: az egész országban jellemző, hogy a lakosság fűtésrendszere is befolyásolja a károsanyag-kibocsájtást. Fontos, hogy olyan mérési adatok álljanak rendelkezésre, amelyek objektívebb képet mutassanak. Leszögezte, hogy ezek az eredmények nem egyik napról a másikra javulhatnak, de mindent meg kell tenni azért, hogy javuljon a levegőminőség.
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) azt hangsúlyozta, hogy hazánk a WHO jelentése alapján 134 országot tekintve a 87. helyen áll a levegőminőséget tekintve, ez azért nem olyan rossz, de emellett azért dolgozni kell, hogy javuljon a helyzet.
A testület 15 igennel elfogadta az előterjesztést.
9:15 - Elkészült a 2029-ig szóló gazdaságfejlesztési program
Békéscsaba önkormányzata az önkormányzati törvény rendelkezései szerint minden ciklusban megalkotja a gazdasági programját és törekszik annak megvalósítására. Mint olvasható, a 2014-2020 ciklusban elérhető európai uniós források, valamint a Modern Városok Programban hazai források terhére az elmúlt években sok és sokféle fejlesztésre volt lehetősége az önkormányzatnak, több tízmilliárd forint nagyságrendben.
A 2021-2027-es időszak lehetőségeinek (eu-s és hazai források) köszönhetően az előttünk álló években tovább folyhatnak a város beruházásai (bár a korábbinál várhatóan kisebb mértékben), és ebben a ciklusban befejeződhetnek olyan állami fejlesztések, amelyek megteremthetik Békéscsaba további fejlődésének alapjait
A 2025-2029-es időszak gazdasági programja az alábbi célkitűzések megvalósítását szolgálja:
- Gazdaságilag erősödő, fejlődő város
-
- A következő időszakban a fejlődés, fejlesztés továbbra is folyamatos kell legyen. A város ezzel tudja megteremteni a megfelelő infrastrukturális ellátottságot a lakosság és a gazdaság számára.
- Ösztönözni kell az itt működő gazdasági szereplők további fejlődését, és törekedni kell további befektetők idevonzására, a feladattal foglalkozó kormányzati szereplőkkel való szoros együttműködésben.
- Azon túl, hogy a városba igyekszik vonzani új vállalkozásokat, segíti a már itt működő vállalkozásokat is azzal, hogy útmutatást, tájékoztatást és segítséget nyújt a megfelelő információs és gazdálkodási környezetet bemutatása révén.
- A lezárult és megkezdett turisztikai fejlesztésekre épülően kiemelt feladat ezek szervezett keretek között történő „kihasználása”, brandek építése, a desztináció menedzsment helyi ill. térségi kiépítése és hatékony működtetése.
- Élhető, fenntartható város
-
- Fejlesztéseink során, koncentráltan, világos célok, koncepciók mentén kell eljárjunk. megvalósított létesítmények fenntartható, környezettudatos működtethetőségére, a meglévő létesítmények felújítása során pedig szintén ezen szempontok érvényesítésére.
- A város ingatlanvagyonának hasznosítása során kiemelt feladat az általános állapot javítása, a megfelelő állapot folyamatos, fenntartható megőrzése.
- Vizsgálni kell olyan fejlesztések további megvalósításának a lehetőségét, amelyek a későbbiekben tartós bevételt eredményezhetnek az önkormányzatnak.
- Koncentráltan, felelősen szükséges kezelnünk a jogszabályokban előírt kötelező feladatok és a felvállalt feladataink egyensúlyát.
- Fokozottan kell törekedjünk a környezettudatosságra, egyrészt a környezet védelme, másrészt környezetünk rendezettsége tekintetében. Fejlesztéseink egyik kiemelt szempontja kell ez legyen.
- „gondos város”-ként továbbra is törekednünk kell közterületeink rendezettségének javítására, városunk teljes területén, de fokozottan is azon területek esetében, amelyek frekventált, belvárosi, rendezetlen gócpontként jelennek meg. Ezek az intézkedések jelentősen hozzájárulnak az „élhető város” érzés javításához. Ez azonban nem csak fizikai munkát, hanem szemléletformálást is megkövetel (rongálások, vandalizmus, szemetelés csökkentése).
- Jelentős energia-megtakarítást és ezáltal költségmegtakarítást jelentő beruházások történtek és történnek folyamatosan (fürdő, intézmények, közvilágítás, geotermia, megújuló energia), ezáltal is hozzájárulva a környezetvédelemhez, az élhetőséghez. Jó a kapcsolat a városban működő kisebb és nagyobb gazdasági szereplőkkel, sikeresnek és hatékonynak bizonyult a vállalkozás-fejlesztési támogatási rendszer, amely 2024-2025-ben újra indult közvetlen pályázati támogatásokkal, illetve néhány éve a mikrohitel programhoz biztosított kamattámogatási programmal.
- Folyamatosak az infrastrukturális fejlesztések, az út- és járdaépítési programok.
- A város mindent megtesz azért, hogy a képzési struktúrát a városban lévő vállalkozások igényeit figyelembe véve alakítsa ki. Fontos stratégiai cél a 2018-tól új fenntartóval működő városi felsőoktatás megtartása, fejlesztése, a képzésnek a piaci igényekhez formálása, a képzési struktúra kiszélesítése, amihez több programmal is igyekszik csatlakozni a város, pl. ösztöndíj program a fiatalok számára.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) felvezetőjében jelezte, hogy a dokumentumban még nincsen benne a Versenyképes Járások program, amely biztosan hatással lesz a város fejlődésére.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szerint a fejlesztéseknek kell a középpontban állnia a következő időszakban. Mint mondta, Magyarország a térség egyik legvonzóbb működőtőke befogadó központja, az adatok szerint annyi külföldi befektetés érkezik ide, mint Csehországba, és több, mint Lengyelországba vagy Romániába. Békéscsabán és térségében még vannak lehetőségek, szükség lenne rá, hogy legalább egy nagyobb céget még a városba vonzanak. Ha kész lesz az M44-es hiányzó szakasza, akkor erre lehetőség nyílik.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, hogy a dokumentum összegzést ad arról, hogy milyen irányba haladt a város az elmúlt időszakban. 2010 után kezdtek érkezni a hazai és uniós források Békéscsabára, ezek infrastrukturális és az élhetőség szempontjából komoly fejlesztéseket ereményeztek. A tanácsnok szerint nemcsak a hazai, hanem a tágabb környezet folyamataira is tekintettel kell lenni, a dokumentumban mérföldköveket jelöltek meg, kérdés, tudnak-e megfelelően válaszolni a kihívásokra. A már megvalósult iparterületek lehetőséget teremtenek rá, hogy termelő beruházások jöjjenek létre a vármegyeszékhelyen, az elmúlt hetekben is voltak egyeztetések a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, Lázár János miniszter látogatásakor is kilátásba került újabb területek kialakítása. A politikus arról is beszélt, hogy a város energia függetlenségének megteremtésére vonatkozó beruházások is nagyon fontosak, ilyen a Smart Grid és a geotermikus projekt, utóbbival kapcsolatban zajlanak az egyeztetések a kormányzattal, hogy ez be is fejeződjön. A tanácsnok zárásként az oktatási rendszer megerősítésének szükségességét, valamint a klímaváltozás miatti lokális válaszadást is megemlítette.
Fülöp Csaba (független) úgy fogalmazott, hogy ez a dokumentum túlmutat a kötelező jellegén, jól összeállított, részletes, mindent bemutat, ami kapcsolódik a helyi gazdasághoz és annak fejlesztéséhez. A képviselő szerint vannak, lehetnek olyan potenciális új befektetők, akik kapcsolódhatnak a helyi gazdasághoz, idetelepülésük esetén helyben adóznak, ezáltal hozzájárulnak a gazdasági infrastruktúra fejlesztéséhez. Jót tesz a gazdaságnak, ha új befektetők érkeznek a városba, de fontosnak tartja azt is, hogy a már itt lévő cégek fejleszteni tudjanak, ez szintén a gazdaság erősödését jelenti. Megjegyezte: ezt segíti, hogy az önkormányzat kiszámítható környezetet biztosít a vállalkozásoknak.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) sok területfejlesztési programja van az önkormányzatnak. Mint mondta, a mai nehéz helyzetben a helyi gazdaságot kell fejleszteni, élhető várost kell kialakítani, erre kell koncentrálni. Az alpolgármester szintén az új befektetések ösztönzését szorgalmazta. Beszélt arról is, hogy az élhető város koncepción belül meg kell oldani a lakossági infrastrukturális problémákat, a kulturális környezetet kell fenntartani.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) a turizmusban érdemi lehetőségek vannak, a városvezetés dolgozik azon, hogy olyan fejlesztési lépéseket lehessen megvalósítani, ami a vendégforgalom növekedését okozza. A tanácsnok arról beszélt, hogy a magyar településeken ott nagy az idegenforgalom, ahol egész évben működő fürdő van; Csabán ezzel küszködnek, de dolgoznak azon, hogy a tendencia javuljon. Hozzáfűzte: fontos az aktív turizmus további fejlesztése is a kerékpárutak, valamint az Élővíz-csatorna és környéke fejlesztése révén.
9:00 - Kezdődik az ülés
A közgyűlés zárt üléssel indul.
A tudósítást készítette: Kovács Dávid, Varga Diána
