Koronavírus: Békéscsabán és Gyulán is tesztelik a szájon át szedhető gyógyszert

2021. szeptember 10. 13:45 | Mikóczy Erika

A koronavírus-járvány kapcsán hazánkban is központi szerepet kapott a vakcinakutatás és -fejlesztés. Békés megyében jelenleg is vizsgálatok folynak egy, a vírus szaporodását gátló gyógyszerrel kapcsolatban. Erről a 7.Tv Aktuális című műsorában elsőként dr. Szabó Ákos gyógyszerészt, a Békés megyei koordinációt végző cég vezetőjét, majd Dér Mónikát, a betegekkel való kapcsolattartás koordinátorát kérdezte D. Nagy Bence műsorvezető.

 
Dr. Szabó Ákos: Az előzetes vizsgálatok után, most az erre jelentkező, akut covidos betegeken teszteljük a gyógyszert

 

– Rögtön felmerül a kérdés a vakcina-kutatással és a gyógyszergyártással kapcsolatban, hogy miért nem elegendő pusztán a vakcináció? Miért lehet szükség gyógyszergyártásra is?

– A vakcináció egy aktív immunizációt jelentene, egy preventív megoldást. Próbáljuk a még egészséges embereket egyfajta vakcinációval megóvni attól, hogy ha valamikor találkoznak a COVID vírussal, akkor súlyos megbetegedésen menjenek keresztül. De különbséget tennék az említett vizsgálati készítmény esetében, hiszen ez egy szájon át szedendő termék, gyógyszer lenne majd valamikor. Ezzel már az akut tüneteket, problémákat próbálnánk valamilyen úton-módon csökkenteni, vagy a betegség lefolyását rövidebbé tenni, hogy a kimenetele ne egy fatális történet legyen.

 

– Magyarországon, Békés megyében is zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek ezzel foglalkoznak. Pontosan hol történik ez?

– Márciusban jelentették be több magyarországi portálon is, hogy a Pfizer gyógyszergyár egy szájon át szedendő gyógyszer tesztelését kezdte meg. Miután megvoltak az indító- és állatkísérletek, elkezdték a fázis 1 vizsgálatokat világszerte, így Magyarországon is. Eléggé gyorsan történtek a dolgok, mert idén augusztus 23-án már be is jelentette Merkely Béla professzor úr, hogy hazánkban a fázis 2, fázis 3 vizsgálatokat is megkezdték. Magyarországon hat helyen történik ez a vizsgálat, a SOTE klinikáján, és öt kelet-magyarországi vizsgálóhelyen: az egri kórházban, Nyíregyházán, a debreceni klinikán, Békés megyében pedig két helyen is, nevezetesen Békéscsabán és Gyulán.

 

– Mi lehet annak az oka, hogy nagyobb hangsúlyt kapott ez a térség?

– Innen jelentkeztek vizsgálóhelyek, amelyek jelezték, hogy ők valószínűleg tudnának találni akut COVID-os betegeket erre a vizsgálatra.

 

– Említette, hogy ebből majd valamikor termék, gyógyszer lesz. Mikorra készülhet ez el?

A Pfizer gyógyszergyár azt szeretné, hogy ebből év végére már gyógyszer legyen. Tételezzük fel, hogy így lesz. Ha mégsem, akkor szerintem a jövő év első negyedére készülhet el.

 

 

– Mi alapján választják ki azokat a személyeket, akiket vizsgálnak a gyógyszerrel kapcsolatban?

Első és legfontosabb, hogy nyilván egy akut COVID-os betegről beszéljünk.  Ez lehet egy PCR-pozitivitás, vagy akár egy antigén pozitív teszt is. Ebben az esetben praktikusan az adott betegnek a háziorvosa, vagy aki a tesztet elvégezte, az tudja jelezni felénk, hogy egy ilyen beteg esetleg érdeklődne a vizsgálat iránt. A vírusok szaporodásának gátlásával próbáljuk lecsökkenteni a szervezetben, sejtben lévő vírusok számát. Nagyon jól tudjuk, hogy ha a vírusszám alacsony marad, akkor az általa okozott tünetek mértéke, súlyossága, vagy akár a folyamat hosszúsága is jóval enyhébb, és rövidebb lesz. Három csoportot különböztetnénk meg. Egyik az alacsony rizikójú betegcsoport, ahova 18-60 éves akut COVID-os betegeket várnánk. A magasabb rizikójó betegek a 60 év felettiek. Mindemellett, ha valakinek valamilyen társbetegsége van – értem ez alatt, hogy cukorbeteg, magas vérnyomása van, dohányzik vagy valamilyen légzőszervi betegsége van – őket értelemszerűen besoroljuk a magasabb rizikójú betegcsoportba.

 

– Mik a tapasztalatok eddig a betegekkel kapcsolatban? Nyilván lehetett olvasni a vakcinákkal kapcsolatban, hogy sokan tartanak tőle, ezért is lenne talán szükséges a gyógyszergyártásra való átállás. De amikor személyes kapcsolatok születnek a vizsgálatokkal kapcsolatban, akkor hogyan reagálnak az érintettek?

Még nagyon kevés beteg van ebben a programban, de az látjuk, hogy akik értesülnek erről, pozitívan állnak hozzá. Gondolom, ők is érzik, hogy ha egy ilyen terméket kapnak, akkor valószínűleg a betegség lefolyása is jóval enyhébb lehet náluk. A vakcinát nem mindenki vette föl, vannak, akik azt vallják, hogy ez nem szükséges. De értelemszerűen ők is ugyanúgy megfertőződhetnek, a gyógyszerrel ők is tudják majd a tüneteiket kezelni.

 

– Ahogy a vizsgálatokkal kapcsolatban említette, itt nem a betegek érkeznek meg a központba, hanem személyes felkeresés zajlik. Ennek a folyamata hogyan történik?

Ez úgy történik, hogy amint mi tudomást szerzünk arról, hogy van egy ilyen akut COVID-os beteg, aki hozzájárul ahhoz, hogy megkeressük, akkor a koordinátor a csoportból felhívja őt telefonon. Megbeszélik, hogy mikor tudnának találkozni. A kolléganő fölkeresi a betegünket a lakásán, védőöltözetben kimegy hozzá, és ott ismerteti a beteggel ennek a programnak, vizsgálatnak a lényegét. Ha a beteg ezt jóváhagyja, és ezt írásba adja, kezdődik a program, utána pedig a protokoll szerint látogatják őt 4-5 alkalommal személyesen. Mindeközben persze vannak telefonos megkeresések, telemedicinális kapcsolattartás is – az egész úgy 30-40 napot vesz igénybe.

 
Dér Mónika: A betegnek és nekünk is segítség, ha jelen van egy hozzátartozó is

 

Dér Mónika koordinátort, a betegekkel való kapcsolattartásért felelős szakembert először arról kérdeztük, mit jelent egészen pontosan a koordinátori munka?

Magában foglalja mindazokat a szervezési feladatokat, amelyek egy klinikai gyógyszervizsgáló helyen kellenek: hogy minden eszköz, felszerelés, szükséges engedély, képzés, tréning meglegyen. Másrészt azt a fajta szervezést is jelenti, hogy megfelelő időpontban kerüljön sor a vizitekre. Egyeztetni kell egyrészt a vizsgálatokat levezénylő orvosokkal, másrészt a betegekkel is.

 

– Itt nem a betegek jelentkeznek, önök keresik fel őket. Mi ennek a protokollja?

Mi csak akkor kereshetjük fel a betegeket, ha ehhez ők már hozzájárulásukat adták. Amikor a beteg jelzi a háziorvosa felé, vagy afelé az orvos felé, aki elsőként értesült az ő pozitív tesztjéről, hogy szeretne ebben a programban részt venni, akkor egyúttal felhatalmazza az orvost arra, hogy kiadhatja a telefonszámát és nevét, első körben csak részünkre. Amikor megkapjuk ezeket az adatokat, telefonon keressük meg a beteget. Nyilván ezek a betegek a jelenlegi jogszabályok értelmében otthonukhoz kötöttek, hatósági karanténban vannak. Betartjuk a gyógyszergyártó cég protokollját, alkalmazkodnunk a betegekhez, és figyelembe kell venni például azt is, hogy a levett vér, mintákat a futárok mikor tudják elszállítani.

 

 

Dér Mónika a 7.Tv stúdiójában (fotó: behir.hu)

 

 

– Hogyan lehet a beteglátogatásokat oly módon lefolytatni, hogy bizalom szülessen a betegek részéről. Habár előzetes bizalmat feltételez az is, hogy valaki jelentkezik erre betegként.

Tetőtől talpig védőfelszerelésben túl sok mindent nem lát belőlünk a beteg, csak a szemünket. Az mindenfajta nővér-beteg, illetve orvos-beteg találkozásnál alapvető, hogy az ember kedvesen szólítsa meg a beteget, próbáljon valamilyen személyes kontaktust teremteni. Feszélyezheti a beteget az is, hogy az ő otthonában vagyunk, beengedett önmagához, látjuk a körülményeit. Fontos, hogy elnyerjük a bizalmát úgy, hogy közben a fertőzésveszély miatt meg kell őriznünk egy bizonyos fizikai távolságot is. Érdemes arra törekednünk, hogy legyen ott egy hozzátartozó is a beteggel, hiszen a két vizit közt eltelt időszakban ő látja azt, hogy beteg állapota mennyit változott. Lehet, hogy a beteg próbálja elbagatellizálni az állapotát, a tüneteinek a változását, olyankor a hozzátartozó jó kontrollt jelent arra, hogy ez nem egészen így volt. Nemcsak nekünk ad segítséget a hozzátartozó jelenléte, hanem az érintettnek is.

 

– Elsődlegesen azoknak szólna maga a gyógyszer, akik nem éltek a vakcinával?

Nem. Felvehetünk a programba oltott beteget is, de csak a magas kockázatú csoportból. Tehát azok a betegek, akik valamilyen társbetegséggel rendelkeznek, 60 év felettiek, elhízottak, dohányoznak, de felvették a védőoltást, beszállhatnak a programba. Ilyenkor alacsony kockázatúnak fognak számítani, hiszen a védőoltás mégiscsak egyfajta védettséget, könnyebbséget jelent a szervezetük számára a betegség legyőzésében.

 

– Kelet-Magyarország több nagy településén is van ilyen vizsgálati hely. A jó gyakorlatoknak a megosztása az elkezdődött-e már praxis és praxis között?

Mindenképpen. Telefonon tartjuk a kapcsolatot. Ha valaki nem boldogul valamelyik lépésével az egyik vizsgálóhelyen, akár az elektronikai rendszerek kezelésében, akár a vérminták kezelésében, akár kérdés merül föl a szedhető és nem szedhető gyógyszerek tekintetében, akkor összekapcsolnak minket, és tudunk direktben kommunikálni, tudjuk segíteni egymást.

 

További programok »

FEL