Környezet és védelem

A modern kori szépségipar szinte hemzseg a hangzatos és látványos reklámfogástól, hiszen minden nagyvállalat érdeke ugyanaz – a fogyasztók az ő termékeit válasszák. De ma már nem elegendők a reklámokban az ékes mondatok, sok vevő nagyon komoly elvárásokat támaszt. Sok vásárló elvárása, hogy a kozmetikum a lehető legkisebb mértékben rombolja a környezetünket.

Azt viszont kevesebben tudják, hogy ennek eléréséhez rengeteg kutató összehangolt munkájára van szükség. Az ő feladatuk ugyanis, hogy a termékek életciklusát elemezzék. Munkájuk során a szakemberek rájöttek, hogy a felhasznált víz mennyisége és az egyes szerek használata során a környezetbe jutó, kemikáliákat tartalmazó víz minősége az, amely befolyásolja a környezeti hatásokat.

Ennek figyelembevételével a vizsgálatokkal két mezsgyén igyekeznek haladni: a biodeg radabilitás elérése, valamint az úgynevezett vízlábnyom csökkentése felé. Előbbi vizsgálata során arra próbálnak választ találni, hogy a kozmetikumot milyen hatékonysággal tudják lebontani a természetben található mikroorganizmusok. Ezt úgy határozzák meg, hogy először kiszámítják a biológiailag könnyedén lebomló szerves összetevők arányát a termék receptjében, majd azok teljes tömegét.

A vízlábnyom pontos mértékének megállapítása ezután már szinte gyerekjáték, a kutatók ehhez összesen két mutatót vesznek figyelembe. Egyrészt tisztában kell lenniük a kozmetikai összetevő biodegradabilitásával, valamint fontos ismerniük a vízi ökotoxicitást is, azaz, hogy a vizsgált anyag mennyire mérgező – ha egyáltalán az. További kiemelkedő szempont egy kozmetikummal kapcsolatban, hogy azt milyen folyamat során tesztelték. Fontos tudni, hogy manapság ugyan már erősen tiltott, mégis vannak kozmetikai vállalatok, amelyek a tesztelést állatokon végzik.

Ezek a cégek annak ellenére teszik ezt, hogy a fogyasztók jó része az ilyen kísérleteket szükségtelennek és etikátlannak tartja. Sőt, sokan úgy gondolják, ha ily módon előállított készítményeket vásárolnak, úgy támogatják a cégek eljárását. Szerencsére állatkísérleteket az Európai Unióban már egyetlen vállalat sem végezhet,

2013. március 11-től tilos ugyanis kozmetikai céllal állatokon kísérletezni, és állatokon tesztelt termékek sem adhatók el. (Magyarországon már az 1998-as első állatvédelmi törvény óta tilos kozmetikai és élvezeti cikkek – például dohányáru –, valamint fegyver, annak alkatrésze és lőszer előállítása céljából állatkísérletet végezni.) Erre pedig garanciát jelentenek a kozmetikumok HCS – Humane Cosmetics Standard – minősítéssel ellátott címkéi, vagyis hogy a vállalatok azok gyártásakor olyan nemzetközi szabványt követnek, mely tiltakozik az állatokon történő tesztelés ellen.

 

A zöld kémia megvédi a fogyasztókat

 

A kozmetikumok környezetkímélő mivoltában kiemelkedő szerepet játszik az úgynevezett zöld kémia, amely fogalom 1990 óta létezik. Ez a fajta eljárás a kutatás és fejlesztés fázisában figyelembe veszi a jövő termékeinek és az azokat előállító folyamatoknak a várható környezeti hatásait.

A szemlélet Amerikából indult, ahol két évtizeddel ezelőtt elfogadták a szennyezésmegelőzési törvényt, ezt követően a zöld kémia 1993-ban az amerikai környezetvédelmi minisztérium hivatalos programjává vált. Európában először (szintén ebben az évben) Velencében alakult meg harminc egyetem közreműködésével egy konzorcium, mely a zöld kémia filozófiáját tűzte zászlajára.

 

Forrás: vg.hu/manager-magazin

 

Megosztás:

Címke: , , , , , ,