– A szerdai kormányülés középppontjában az uniós helyzetelemzés állt. Jelenleg szankciós inflációról beszélhetünk, emiatt kell olyan felárat fizetni az energiáért, amely minden szektorba begyűrűzött – kezdte összefoglalóját Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülésen született és megerősített döntésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány a jegybankkal együtt lép fel a szankciók okozta infláció ellen. A korábban bejelentett benzin- és elelmiszer-árstopon kívül a kamat- és rezsiárstop is megmarad, illetve kibővül.
A gazdasági döntésekről Nagy Márton beszélt.
– A KKV-k esetében kamatstopot hirdetünk, de megosszabbodik a Széchenyi-kártya hitelprogramja is, valamint a kormány gyármentő programot is hirdetett – fogalmazott a gazdaságfejlesztési miniszter. Mint mondta, a Széchenyi-kártyát érintő döntés a hitelpiac támogatás miatt is fontos.
– A döntés a változó kamatozású hitelekre vonatkozik. A kamatstop referenciaidejét 2022. június 28-val határoztuk meg, amikor a három hónapos bankközi kamatláb 7,77 százalékos volt – ma ugyanez 16,99 százalék. A kamatsop 2022. november 15-től lép életbe és érinti mind a már átárazódott, mind az átárazódás előtt álló KKV-kat – összegezte a miniszter.
A Széchenyi-kártya meghosszabbításáró szólva Nagy Márton elmondta, hogy a program a jövő év első felében folytatódik. Január 1-jéig továbbra is 3,5 százalékos kamat mellett lehet hitelt felvenni, ez később 5 százalékra fog emelkedni, illetve a termékek körét is áramvonalasították. Ez a beruházási, a forgóeszköz-, a turizmus-, az agrár- és a mikrohitelkártyát jelenti, valamint a folyószámla hitelt.
– A harmadik lépés a bankokat érinti. Fontos, hogy a bankadó ne csak fiskális eszköz legyen, hanem gazdasági ösztönző is. Ezért tehát, aki hitelező, kevesebb bankadót kell hogy fizessen, aki nem, annak pedig többet – fogalmazott Nagy Márton.
A tájékoztatót Gulyás Gergely folytatta, aki az EU-csúccsal kapcsolatban elmondta, hogy jó kompromisszum született.
– A csúcs előtt az Európai Bizottság javaslatait megismerve az a veszély állt fent, hogy a javaslatok elfogadása esetén Magyarország nem jut elég gázhoz. Az Oroszországgal megkötött hosszú távú szerződések fontosak voltak számunkra, egy bevezetés előtt álló közös uniós ársapka esetén gázellátás nélkül maradtunk volna – mondta el a miniszter. Kiemelte: sikerült megvédeni azt, ami fontos az országnak, ami pedig előnyös volt, azt támogatni tudták.
