Kora tavaszi ruhát öltenek a dél-alföldi puszták és a Maros-ártere is

2020. március 19. 06:14 | behir.hu

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin már megfigyelhetjük a kora tavasz egyértelmű jeleit. A növény- és állatvilág egyaránt jelentős változásokon megy keresztül - írja a kmnp.nemzetipark.gov.hu.

A pusztákon egyre több a bíbic, de már találkozhatunk az első, idén született kisnyulakkal is. A Maros-ártérben sarjad a ligeti csillagvirág, a Csanádi pusztákon pedig életre kelt a vetővirág. E két védett faj mellett más növények zöld hajtásai is megjelentek.

A puszták ragadozó madarai közül a parlagi sasok már fészket építenek, a túzokkakasok pedig már a dürgőhelyek környékén vannak.

 

Virágba borultak a volgamenti héricsek

A Körös-Maros Nemzeti Park területén három helyszínen – a Csorvási löszgyepen, a Tatársánci ősgyepen és az Ördögsáncon - vannak volgamenti hérics populációk. Az első sárga virágok már február utolsó hetében kibontották szirmaikat.

Magyarországon a volgamenti hérics volt az első olyan növény, amelyet a termőhelyével együtt védetté nyilvánítottak (1971-ben). Azóta már fokozottan védett státuszt kapott. A Körös-Maros Nemzeti Park területén egyetlen természetes állománya van, mégpedig a Csorvási löszgyepen. A másik két helyszínen telepített állományok vannak. Csorváson a teljes tőszám meghaladja a tízezret. A csúcsvirágzás idején egyszerre akár kétezer tő is virágzik. Az Orosháza melletti Tatársáncon és az Ecsegfalva határában fekvő Ördögsáncon a maximális virágzó tőszám általában 80-90 tő körül alakul.

Most azonban még csak a virágzás elején tartunk. Csorváson az első virágok február 25-én jelentek meg, ekkor itt 122, a Tatársáncon 4 virágzó tövet találtunk. A felmérést március 2-án megismételtük, ekkor Csorváson már 264, Tatársáncon 10, Ördögsáncon pedig 13 virágzó tövet találtunk.

 

Csorvás külterületén található a volgamenti hérics magyarországi állományának 95 százaléka. Fotó: Fazekas Róbert

Csorvás külterületén található a volgamenti hérics magyarországi állományának 95 százaléka. Fotó: Fazekas Róbert

 

A volgamenti hérics az egyik legkorábban virágzó növényünk. Érdekessége, hogy gyakran először csak a bimbója töri át a talajt, és közvetlenül a talajfelszín felett ki is bontja szirmait, a hajtásai később nyúlnak meg. A második felmérés során találtunk már szépen kifejlett töveket is, sok virággal és levelekkel. A virágzás maximuma általában március végén, április elején következik be, ez az időjárástól függ.

 

Bontogatják szirmaikat a tavasz hírnökei, a ligeti csillagvirágok

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületének puhafás erdőfoltjaiban már bontogatják szirmaikat a ligeti csillagvirágok.

A virág a jácintfélékhez tartozó hagymás növény, amely hazánkban elsősorban a nedves, ártéri ligeterdőkben fordul elő. A Maros partján Magyarcsanád térségében, a Bekai-erdőben vannak a legnagyobb állományai. A méretes foltokat több ezres állományok alkotják, amelyek tavasszal kék virágszőnyegként borítják be az erdő alját.

Viszonylag kisméretű, védett növény, magassága 20-25 centiméter. Nagyon korán jelenik meg, először csak zöld hajtásai bújnak ki a földből, de hamarosan az apró, kék virágokat is megpillanthatjuk. Idén a enyhe időjárás hatására már február végén megjelentek az első virágok, mostanra pedig már egyre nagyobb számban láthatunk virágzó töveket.

ligeti csillagvirág Fotó forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu

ligeti csillagvirág Fotó forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu
Virágzik a pusztai tyúktaréj Cserebökényben

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén is bontja szirmait a pusztai tyúktaréj.

Bármilyen furcsa a szerényen megbújó, apró tyúktaréjok (Gagea) a sudár, elegáns megjelenésű növényekként ismert liliomfélék családjába tartoznak. Azonban a „szegény rokonoknak” sem kell szégyenkezniük, csak le kell hajolni hozzájuk, hogy meglássuk szépségüket. A tyúktaréjok nemzetségébe több mint kétszáz faj tartozik, ezek közül 8 őshonos Magyarországon. A pusztai tyúktaréj (Gagea szovitsii) előfordulását csupán 2004 óta ismerjük hazánkban. Ekkor bukkantak rá a Körös-Maros Nemzeti Park területén, Ecsegfalva határában. Előfordulásának érdekessége, hogy jelenleg a Kárpát-medence jelenti nyugati elterjedésének határát. Hozzánk legközelebb állományai a Fekete-tenger környékén, valamint a Dnyeper és a Volga vidékén élnek.

Hazai felfedezése óta több helyütt megtalálták a Tiszántúlon sztyepp foltokban, szikes pusztákon. Itteni jelenléte természetes alföldi száraz gyepeinknek a kelet-európai, ázsiai sztyeppékkel való rokonságára utal. Latin nevéhez magyar szál kötődik, ugyanis a névadó Johann Nepomuk Szovits, - a Fekete-tenger partján lévő Odessza városában letelepült, műkedvelő botanikus-növénygyűjtő, gyógyszerész, - magyar származású volt.

 

pusztai tyúktaréj Fotó forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu

pusztai tyúktaréj Fotó forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu

 

A pusztai tyúktaréj egyik legkorábban nyíló pusztai virágunk. Első virágzó egyedei már hóolvadás után, februárban megjelenhetnek, s általában március végén már az utolsók is elvirágoznak, s mivel hagymás növény ezután eltűnik a szemünk elől a következő év tavaszáig. A pusztai tyúktaréj 2012 óta védett növényfaj.

Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu

További programok »

FEL