– Az elmúlt bő két évtized novellatermésének java kapott helyet a könyvben: felerészben új írások, illetve a régiek felújított változatai. Alapvetően a magyar vidékre fókuszálnak, szűkebben a Viharsarokra. A valóságból táplálkozó, mégis erősen fikciós történetekben a gyári munkástól az értelmiségig minden társadalmi réteg szerepet kap – meséli Kiss Ottó.
(Kiss Ottó és Dézsi János, a gyulai könyvtár igazgatója – Fotó: gyulaihirlap.hu/Rusznyák Csaba)
A József Attila-díjas szerző hozzáfűzi, a rendszerváltást követően sok minden átalakult vidéken is, és ez a folyamatos változás mindegyikük-mindegyikünk sorsára kihatott. Instabillá vált az addig biztonságosnak hitt élet, lazultak a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatok, illúziók foszlottak szét. A címadó írás, A Kék Oroszlán bezár cezúraként működik a kötet novellái sorában. Az azt követő munkák már a jelent, illetve a közeljövőt tárgyalják, a jövő fikciós tereiben játszódnak.
Mit lát a jövőben az író? Kérdésemre elmondja: „nem kell vátesznek lenni ahhoz, hogy a mostani állapotokból következtethessünk a közeljövőre. De igazából nem is ez az író feladata. Ahogyan a közelmúltat tárgyaló írások sem dokumentaristák, inkább egyfajta irodalmi igényű lenyomatai az elmúlt néhány évtizednek, úgy a közeljövőben játszódó írásokat is igyekeztem hasonlóan megformálni. Legalábbis a szándék ez volt.”
