Február elején befagyott ugyan ez a nagy kiterjedésű mocsár, s emiatt az itt tartózkodó récék a Marosra húzódtak le, de a fagyok elmúltával a víz hamar felengedett és a madarak is visszaszállingóztak. Február közepén már mintegy ezer tőkés- és fütyülő réce, néhány csörgő- és böjti réce, valamint legalább 3 ezer vadlúd tartózkodott a Nagy-Zsombékban.
Korábban már láttunk itt vadászó vándorsólymokat, most pedig a nálunk költő kerecsensólymok is felbukkantak. Egy pár - egy tojó és egy hím -, vadászik most rendszeresen a mocsár felett. Ők feltehetően itt is kezdenek költésbe majd. A Montág-pusztán minden évben raknak tojást kerecsensólymok, melyek általában az őszi-téli időszakban elkóborolnak. Ez a pár azonban most visszatért, s mivel ilyen sok a vízimadár, így ideális zsákmányszerzési lehetőségeik vannak. Rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb, vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni. Nagytestű, rendkívül gyors röptű és erős sólyomfélék, nem véletlen, hogy a történelmi idők során a magyarok hagyományosan solymászatra használták ezt a fajt. Emiatt a magyar néplélekhez is igen közel áll, a mondáinkban megjelenő turulmadár valójában a kerecsensólymot takarja.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén a kerecsensólymot választotta az Év Madarának. A faj Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon költ és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állomány. Megőrzése a hazai természetvédelem egyik kiemelkedően fontos feladata.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
