Az idei búzatermés gyengébb minőségű és kevesebb is. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a gabonának. Sok kis pékség tönkre ment, ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.
Két számjegyű áremelés jöhet a sütőiparnál, hogy kikerüljön a veszteséges, illetve alacsony, 0-2 százalékos profitot hozó működés csapdájából – írja a Népszava.
A lap szerint az idei búzatermés gyengébb minőségű és kevesebb is, mint a tavalyi, ráadásul a gyenge forint miatt a külföldről beszerzett adalékanyagok is drágábbak. A zsömle, a fehér és a félbarna kenyér előállítása már most is veszteséges. A szakemberek hiába kérik, a kenyér jövőre sem kerül az alapvető élelmiszerek 5 százalékos áfakörébe. Közben egyre fogynak a magyar hátterű vállalkozások, a pékségek kétharmada már albán tulajdonban van, így a lap szerint az ágazatban virágzik a feketegazdaság.
Előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának – írja a lap.
Bár egyelőre nincsenek még pontos adatok a búzatermés mennyiségéről, minőségéről, de ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára – mondta a lapnak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Legjobb esetben is legföljebb stagnálni fog a liszt ára, de valószínűbb, hogy emelkedik majd.
A Népszava szerint tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment. Ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.
forrás:Világgazdaság/Népszava
