Az Inkluzív Témahét célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz illeszkedő, élményalapú és cselekvésközpontú programokon keresztül ismerkedjenek meg az inkluzív, befogadó szemléletmóddal. Ez egy olyan társadalmi és intézményi folyamat, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy minden gyermek – egyéni különbségeitől függetlenül– egyenlő eséllyel, aktívan vehessen részt az iskolai, közösségi, illetve társadalmi életben.
A témahét szakmai hátterét egy részletes Inkluzív Témahét ötlettár biztosítja, amely szervezési szempontokat, konkrét programjavaslatokat és letölthető segédanyagokat (kvízek, feladatkártyák, színezők) kínál az iskolák számára. Az intézmények szabadon választhatnak a lebonyolítás formái közül: a programok megjelenhetnek tanórákba integrálva, tematikus napok keretében, vagy akár egy teljes, projektalapú témahét formájában is.
A hét során feldolgozott témák széles spektrumot ölelnek fel. A tervezett programok érintik többek között a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait, a parasportokat és adaptált mozgásformákat, a kulturális és nyelvi sokszínűséget, a generációk közötti kapcsolatokat, valamint az egyéni különbségek és erősségek elfogadását. A megközelítés középpontjában nem az elméleti ismeretátadás, hanem a saját élményeken, érzelmi tapasztalatokon és közös gondolkodáson alapuló tanulás áll.
A programok hozzájárulnak az empátia, a tolerancia és az együttműködési készségek fejlődéséhez, valamint csökkentheti az előítéleteket és az iskolai bántalmazás kockázatát. A pozitív, befogadó iskolai légkör erősítése hosszú távon támogatja a tanulók jóllétét, közösségi élményeit és személyes fejlődését.
Galéria
Az Aktív Iskola program bemutatása
Az Aktív Iskola program bevezetésének hátterében az áll, hogy a fiatalok fittségi állapota aggasztóan gyenge. A hazai iskolások körében a NETFIT mérések szerint minden 4. gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Az állóképességi ingafutás tesztben elért eredmény alapján a tanulóknak csupán megközelítőleg mindössze fele éri el az egészségzónát. Mindennek azért van óriási jelentősége, mert a gyenge fittségi állapotú, túlsúlyos gyerekeknél jóval korábban és nagyobb eséllyel jelentkezhetnek majd a Magyarországon vezető halálokként számontartott szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség. A WHO által előírt, legalább napi 60 percnyi mozgást ma hazánkban és világszerte is csupán a gyerekek 20%-a éri el, amely tragikusan alacsony szám. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a mai gyerekek születéskor várható élettartamát már rövidebbre becsülik, mint a szüleikét.
Ebben a helyzetben az MDSZ egy átfogó, teljes körű kultúraváltást eredményező programot dolgozott ki és indított el, amely az iskolák egészséggel, sporttal, testmozgással összefüggő tevékenységét érinti. A 2025/2026. tanévben már 606 iskolában 180 ezer gyermek bevonásával zajlik a program, amelynek célja, hogy segítse az oktatási intézményeket abban, hogy a rendszeres mozgást támogató környezetet biztosítsanak minden tanuló számára, és a mozgáslehetőségek széles tárházának elérhetővé tételével inspirálják az iskolai közösséget a minél aktívabb életre.
A legfontosabb eredménymutató, hogy az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. Emellett a program hatására az Aktív Iskolák között egy innovatív, egymást segítő, támogató iskolai hálózat is szerveződött, amelynek tagjai folyamatosan ötleteket, jógyakorlatokat osztanak meg egymás között és folyamatos inspirációt nyújtanak egymásnak a program megvalósításához.
Az iskolák motivációja több formában is be van építve a rendszerbe, egyrészt úgy, hogy minden lebonyolított mozgásösztönző programért pontok járnak, amelyeket a tanév végén az iskolák „levásárolhatnak” az Aktív Iskola webshopjában sporteszközre, műszaki cikkekre, osztály- és tantestületi kirándulásokra, szakmai előadásokra, továbbképzésekre, csapatépítőkre, mozgásösztönző padló- és falmatrica csomagokra. A motiváció másik formája a minősítés, ugyanis az iskolák az életre hívott programok alapján kapnak először klubszintű, majd bronz, ezüst és arany minősítéseket. Az elmúlt tanév végére már 284 iskola érte el a klubszintet, 51-en a bronzot, 35-an az ezüstöt, 31 iskola pedig az arany szintet.
Forrás: Magyar Diáksport Szövetség
