A nő a vádbeli időszakban ingatlanforgalmi ügyintézőként tevékenykedett egy ingatlanközvetítéssel, albérlet közvetítéssel, értékbecsléssel foglalkozó cég szarvasi irodájában, emellett két saját cége is volt, amelyek tevékenységi körébe szintén beletartozott az ingatlanközvetítés, illetve az ingatlankezelés, -bérbeadás. A terhelt ezen cégek képviseletében eljárva több ingatlant úgy kísérelt meg eladni és úgy vette át a vételárat vagy annak egy részét a vevőktől, hogy az ingatlanok valójában nem voltak eladók és a tulajdonosok nem adtak megbízást a részére a vevők felkutatására és az ingatlanok értékesítésére. Más esetekben a terhelt megbízást kapott a tulajdonosoktól az ingatlanok értékesítésére, azonban a vevők árajánlatát nem közvetítette a tulajdonosok felé, hanem a vételárat a tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül átvette és a saját céljaira fordította.
A nő az ügyvezetése alatt álló egyik cég képviseletében eljárva 2021 májusában bérleti szerződést kötött egy békésszentandrási üdülőingatlan vonatkozásában, azaz kibérelte az üdülőt. Röviddel ezt követően, 2021 júniusában a terhelt eladásra kínálta fel az ingatlant egy szolnoki férfinak 23.000.000.-Ft vételárért. Az érdeklődő úgy döntött, hogy megvásárolja az ingatlant a cége nevére, és ebből a célból át is utalt 5.000.000.-Ft előleget a nő bankszámlájára. A terhelt az ingatlan megvásárlással kapcsolatban rendszeres haszonszerzésre törekedve tévedésbe ejtette a sértettet, mivel az ingatlant úgy kínálta eladásra, hogy az nem volt soha az ő vagy az ügyvezetése alatt álló cég tulajdonában, az ingatlan tényleges tulajdonosa pedig az ingatlant nem kívánta értékesíteni, az értékesítésre vonatkozóan részére felhatalmazást nem adott, és ezzel a sértett részére 5.000.000.-Ft összegű kárt okozott.
A terhelt nő 2022 novemberében ugyanazt a békésszentandrási üdülőingatlant ismét eladásra kínálta fel 65.000.000.-Ft vételárért egy kaposszerdahelyi párnak. Az érdeklődők 55.000.000.-Ft-os vételi ajánlatot tettek, amelyre a terhelt nő visszajelezte nekik, hogy azt az eladó elfogadta, valójában az ingatlan tulajdonosa nem is tudott a vételi ajánlatról. A vevők több részletben összesen 28.000.000.-Ft-ot utaltak át, illetőleg adtak át készpénzben az ingatlan vételáraként a terheltnek, de a további vételár-hátralék kifizetésétől elzárkóztak, amíg az adásvételi szerződés el nem készül. Ezt követően a terhelt nő személyesen megjelent a sértettek lakóhelyén, és átadott a számukra egy fénymásolt adásvételi szerződést, amelyen szerepeltek az eladó személyes adatai és névaláírásai, illetőleg egy békéscsabai ügyvéd bélyegzőlenyomata és aláírása. A szerződés másolatának átadását követően a sértettek abban a hamis tudatban voltak, hogy az adásvétel szabályos keretek között van folyamatban, így a vételárból fennmaradó 27.000.000.-Ft-ot átutalták a terhelt által megadott bankszámlára. A későbbiek során az ingatlan nem került a sértettek tulajdonába. A terhelt valótlanul állította azt, hogy az ingatlanok értékesítésében való közreműködéssel bízta meg a tulajdonos, és azt is, hogy a keletkezett szerződést a tulajdonos írta alá eladóként, azt a békéscsabai ügyvéd szerkesztette. A terhelt cselekményével 55.000.000.-Ft kárt okozott a sértetteknek, melyből többszöri kérésre, felszólításra a későbbiekben, három részletben 14.000.000.-Ft-ot megtérített. A terhelt hasonló módszerrel további 6 sértettet károsított meg 1.500.000.-Ft-tól 40.000.000.-Ft-ig terjedő kárt okozva a részükre.
A nő tevékenységi körében békésszentandrási vízparti ingatlanok üdülővendégek részére történő kiadásával is foglalkozott, számos sértettet ezen tevékenységi körében károsított meg. A vendégek ugyanis a nő által feladott hirdetésekre jelentkezve a foglalással egyidőben átutalták számára az üdülők igénybevételéért fizetendő szállásdíj összegét, a terhelt azonban a foglalásról és a szállásdíj kifizetéséről az ingatlanok tulajdonosait nem tájékoztatta, hanem az átvett – 75.000.-Ft-tól 325.000.-Ft-ig terjedő – pénzösszegeket a saját céljaira fordította. Így – mivel a tulajdonosok nem tudtak a foglalásokról és a szállásdíjat sem kapták meg – a sértettek nem tudták igénybe venni a nyaralókat, káruk jelenleg is megtérítetlenül fennáll.
A járási ügyészség a terhelt beismerés esetére mértékes indítványt is tartalmazó vádiratában elsődlegesen arra tett indítványt, hogy a bíróság a terhelt letartóztatását az ügydöntő határozatának kihirdetésig tartsa fent. A járási ügyészség érdemi indítványa arra irányult, hogy a bíróság a nőt beismerése esetén is végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje és tiltsa el a közügyek gyakorlásától, illetőleg kötelezze őt a sértettek részére okozott kár megtérítésére is.
Forrás: Békés Vármegyei Főügyészség
