Sarkadi István Debrecenben született, szakmai pályafutását Nagydoboson kezdte, majd Mezőmegyeren körzeti orvosként dolgozott. Dr. Kása Gyulától tanult hipnózist, majd 35 éves korában szakmai érdeklődése a pszichiátria felé vitte.
A Dr. Baly Hermina által vezetett gyulai pszichiátriai osztályon helyezkedett el, és szakvizsgáját is ezidő alatt szerezte. Éveken át aktív résztvevője volt a Fiatal Pszichiáterek és Pszichológusok Fórumának, valamint a dr. Tringer László professzor által vezetett csoportvezetői tréningcsoportnak.
Szakmai módszertani gazdagsága, az új módszerek bevezetésére való nyitottsága a hipnózissal kezelt betegei gyógyulását szolgálta.
A szakmai kihívásokat követve elkötelezetten dolgozott a békéscsabai addiktológiai ellátásban, majd nyugdíjba vonulásáig a város I. Számú Pszichiátriai Gondozóját vezette.
Fontosnak tartotta a szociális otthonban élők segítését, amíg lehetősége volt rá, elkötelezetten gyógyította az otthon lakóit. A betegek is nagyon szerették, ragaszkodtak hozzá.
A pszichiáteri munkásságának lényege a mentális problémák elfogadásának alázata volt. Ha kellett, a padlásról "imádkozta le" az öngyilkosságra készülőt, ha kellett a hozzátartozókat igyekezett meggyőzni arról, hogy a pszichiátriai beteg is ember, akit a környezetének is támogatnia kell. Szakmai életútja, fejlődésorientált látásmódja, kreatív terápiás megoldásai, emberközpontú gyógyító eljárásai példaként állnak sokak előtt. Sokszínűsége, gazdag intellektusa, művészi érzékenysége, sajátos világszemlélete verseiben is tükröződik.
Látva a sok öngyilkossági kísérletet kórházi konzíliumok során, kezdeményezte, hogy hozzanak létre Békéscsabán is Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot. Sajátos probléma-érzékenysége, tenni akarása, segítőkészsége révén is elindított szolgálat munkáját .1989. szeptemberétől 16 évig folyamatosan segítette szakmai tanácsaival, jelenlétével, és később a "háttérből" kísérte óvó/őrző figyelemmel...