A Kis-Sárréten az átlagos években mintegy 50 pár barna rétihéja költ. Áttelelő példányok rendszeresen vannak, érdekesség, hogy ezek minden esetben tojók. Általában 6-8 példány szokott áttelelni, számuk az idén is hasonlóan alakult. Szinte kizárólag a halastavakon és a környező mocsarakban lehet őket megfigyelni. Télen is elsősorban rágcsálókat próbálnak zsákmányolni, de ilyenkor gyakrabban figyelhetők meg dögökön is.
További egy áttelelő barna rétihéja tojóról van információnk a Gácsháti-halastavakról, míg a Kígyósi-puszta részterületen ezen a télen nem észleltünk egyet sem.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a költőállomány egyes években csupán tucatnyi, máskor ennek akár a háromszorosa is lehet. Az elmúlt évben mindössze 10 pár költött itt, mert kevés volt a táplálékul szolgáló rágcsáló. Az enyhébb teleken itt is találkozhatunk áttelelő példányokkal. Idén 1-3 között alakul a számuk, s kizárólag a Hortobágy-Berettyó még be nem fagyott szakaszai mentén bukkannak fel. Télen már nem csak rágcsálókat, hanem a rétisasok által elejtett tőkés récék, ludak maradványait is megeszik, esetenként pedig legyengült guvatot, szárcsát zsákmányolnak.
Kardoskút környékén mintegy 10 pár barna rétihéja költött. Áttelelő példányokat a Sóstói-csatornán figyeltek meg, számuk 2-4 között mozog, valamennyien tojók. A hosszú időre visszanyúló megfigyelések is azt mutatják, hogy hím barna rétihéják nem töltik hazánkban a telet, csak a tojók közül maradnak néhányan.
Cserebökény térségében a legtöbb áttelelő barna rétihéja a szentesi Termál-tó környékén igyekszik átvészelni a táplálékban szűk időszakot. Érdekesség, hogy a múlt héten számlált négy tojó mellett felbukkant egy hím példány is. A hím barna rétihéja vagy egy igen korán visszatérő példány, amely nem vándorolt el jelentősebb távolságra hazánkból, vagy egy olyan egyed, amely kisebb sérülés miatt nem vágott neki az őszi vándorlásnak. Az említetteken kívül további két áttelelő tojó barna rétihéja ismert a Szentes-Fertő területről.
A Körös-ártér részterületen ezen a télen két barna rétihéjáról van adat, mindkét madár tojó.
A Körös-Maros Nemzeti Park déli területein, a Maros-ártéren és a Csanádi-pusztákon az átlagos években mindössze 1-2 áttelelő barna rétihéjával találkozhatunk. Ezen a télen azonban még egyet sem láttak.
Míg a barna rétihéják elsősorban költőfajként vannak jelen a Dél-Alföldön, s csak néhányan maradnak itt télen, addig a kékes rétihéják rendszeres téli vendégek errefelé. Idén az ő számuk is alacsonyabb a szokásosnál, mivel szinte kizárólag mezei pocokkal táplálkoznak, amiből viszont most nagyon kevés van.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
