A korábbi évekhez hasonlóan a jeles nap alkalmából idén egy vérszilva facsemetét ültetett a két szervezet közösen Veszprém belvárosában, amivel az önkéntes véradók megbecsülése mellett cél, hogy felhívja a figyelmet a véradás fontosságára, valamint környezetünk védelmére, szépítésére.
2024. egy különleges év, hiszen három kerek jubileum is fűződik véradáshoz; idén két évtizede, hogy június 14-én ünnepeljük véradók világnapját, a Magyar Vöröskereszt immár 85 éve felel toborzásáért hazánkban, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) pedig idén ünnepli az első klinikai véradó szolgálat és az első magyar vérdepó megalapításának 100. évfordulóját.
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója a jeles nap alkalmából egyebek közt kiemelte: „Az immár hagyományos faültetés egy szép gesztus, ezzel is köszönetet mondunk valamennyi önkéntes donornak, akiknek a véradása kiemelkedő fontosságú. Folyamatosan törődnünk kell a véradóközösség tagjaival, hogy hosszú távon megnyerjük őket ennek a kiemelkedő, nemes társadalmi ügynek. Június 14-e a figyelemfelhívás és a köszönetnyilvánítás napja.”
Az OVSz részéről Szabó-Sipos Barnabás elmondta: „Véradás nagyköveteként azt kell mondanom, hogy a véradás során abban az élményben lehet részünk, hogy egy olyan közösség részévé válunk, ahol ismeretlenül is családtagokká válhatunk.”
A Véradók Világnapjáról
Négy nemzetközi szervezet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC), a Véradó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFBDO) és a Nemzetközi Vérátömlesztési Társaság (ISBT) tartotta meg elsőként a Véradók Világnapját 2004. június 14-én. 1868-ban ezen a napon született Karl Landsteiner osztrák-magyar Nobel-díjas tudós, az AB0 vércsoportok felfedezője. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet véradás fontosságára, a biztonságos vérkészítmények szükségességére, valamint a donorok iránti elismerés és hála kifejezése.
