Akár már hárommillió forintért lehet üdülőt venni a Körösök és Tisza mentén. A víkendház befektetésnek sem utolsó, vannak olyan települések, ahol az ingatlanok ára egyetlen év alatt a duplájára emelkedtek. A versenybe már a külföldiek: szerbek, románok, ukránok és oroszok is beszállnak. A vevők számára a fürdőhely közelsége a leginkább meghatározó – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Idén reneszánszukat élik az üdülőépítések, elsősorban a Tiszántúli területek törnek rohamosan előre. A magyarok új kedvencei a korábban is népszerű Hajdúszoboszló és Tisza-tó mellett a Kőrös-menti kisvárosok. Mivel a települések ingatlanárai messze elmaradnak a nagyvárosokétól, egyre növekszik irántuk az érdeklődés. Ráadásul még nem váltak túlzsúfolt turistaparadicsommá, egyelőre jobbára a hazai kikapcsolódni vágyók kedvelt célpontjai. A térség további előnye, hogy felfutóban van a fürdőzésen túl a horgászturizmus is, így még szélesebb körből érkezhetnek nyaralók. A Kőrösök mentén: Gyomaendrődön, Gyulán és Szanazug területén akár már hárommillió forintért lehet találni eladó nyaralót. Ennél drágábban, de még messze nem a nagy tavakhoz mérhető áron, tízmillió forinttól kezdődően lehet üdülőingatlanhoz jutni Orosházán, Gyopárosfürdőn és Szarvas környékén. Akinek pedig nagyobb keret áll rendelkezésére, a Tisza-tó vidékén, illetve Hajdúszoboszlón találhat magának ideális házat, úgy 15 millió forinttól kezdődően. A nagy tavak már más árkategória, ott még egy tízest hozzá kell adni ezekhez az árakhoz.
Kis üdülőtörténelem – Minden századik magyarra jut egy nyaraló
Az üdülők építési hulláma 1970-ben indult, a lendület bő három évtizedig, még a rendszerváltást követően is kitartott. Ez idő alatt összesen 93 741 üdülőingatlan épült országszerte (KSH). Az ezredfordulón már ezer alá bukott az évente épülő víkendházak száma, azóta is szinte töretlen a csökkenés. Az elmúlt másfél évtized alatt a korábbinak csupán tizede épült. A mélypont 2015 volt, amikor mindössze 282 üdülőt adtak át, ehhez képest markáns emelkedést jelent a 2016-ban épített 368 ingatlan. „A válság lenullázta az amúgy is gyengélkedő piacot. A kétezer-tízes évek elején kevés építkezési engedélyért folyamodtak a magyarok, így az évtized közepére is csekély számú üdülő épülhetett.” – kommentálta a jelenséget Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont keleti régiójának vezetője.
Az OTP Ingatlanpont régióvezetőjének tapasztalata szerint az ingatlanvásárlásánál a legfőbb szempont a fürdőhely közelsége. Az óváros, vagy épp városcentrum elérhetősége csak másodlagos. Nagy Péter szerint a víkendházak hosszú távú befektetésnek is ideálisak, mert az érintett területeken folyamatosan nőnek az ingatlanárak. Ráadásul a szezonban folyamatosan kiadható az üdülő, és nem utolsó sorban a tulajdonos családnak is pihenési lehetőséget jelent. Minimális a fenntartása: évente ötven, nagyobb ingatlan esetén százezer forintot emészt fel a rezsi. Kiadás esetén természetesen növekszik, de a bevétel arányában még mindig jó üzletet jelent. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont adataiból az is kiderül: egyre több külföldi befektető vet szemet a kiaknázatlan lehetőségre. Míg a Kőrösöknél szerb és román nemzetiségű befektetők építenek elsősorban szezontól függetleníthető luxusnyaralókat; addig a drágább üdülőövezetekben az oroszok, illetve ukránok válogatnak a kínálatból.
forrás: otpip.hu
