Cseresznyés János történész, a Ladics-ház vezetője elmondta, hogy a hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek, valamint a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.
Egy pályázat részeként restaurálták a műtárgyakat, a helyi közgyűjtemény szakembereinek közreműködésével kerültek eddig nem látott tárgyak az enteriőrökbe, történt digitális fejlesztés, három új, a látogatók elől eddig elzárt helyiségben, a fürdőben, a kamrában és a konyhában pedig interaktív eszközöket helyeztek el.
Cseresznyés János hozzátette, hogy a gyulai Wenckheim és Almásy családok után a Ladicsok fizették a legtöbb adót a városnak, mint mondta: igencsak vagyonosak voltak.
– Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban. Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim grófi családot segítette, emellett Gyulán tartott fenn ügyvédi magánpraxist – tette hozzá.
A történész nyomatékosította, hogy a család részéről több ezer dokumentum és képeslap maradt fent, amelyeket a felújítás részeként digitális formában vizualizálták. Az archív fotókat felszínezték, illetve a mesterséges intelligencia segítségével meg is szólaltatták a család tagjait.
