A volt rabbiház a legemblematikusabb polgári házak egyike Gyula városában. Az épület 22 éve zárva van a látogatók előtt, de most egy rövid időre kinyitotta kapuit.
Kipa, menórák, terítők, énekes és imakönyvek héber és magyar nyelven – ezek a ház kincsei. Az épületet izraelita szabómesterek, azt követően 1910-től rabbik laktak. Ádler Ignác a budapesti rabbi lányát vette el, így kapcsolódott be az ottani egyházközségbe.
Mint azt Kovács Attila, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. tárlatvezető történésze elmondta, a zsidóságnál nagyon jól megfigyelhető volt a kötődések, kapcsolatok és a rokoni összetartás fontossága, különösen a vészkorszak után. A holokauszt átélők és a hozzátartozóik emlékei máig nem koptak meg. Többen meghatódva látogatták meg a házat.
A másik épület az egykori alispáni lak, amit 1901-ben építettek újjá a nagy gyulai tűzvész után, Cziegler Antal uradalmi építészmester tervei alapján.
A Kulturális Örökség Napjain a fürdővárosba látogatók nagyrészt a közönség elől régen elzárt helyeket nézhettek meg és ritkán elmondott történeteket hallhattak.
