A Magyar Falu Programért felelős kormánybiztost, Gyopáros Alpárt Tarhoson kérdezte meg a behir.hu a fejlesztés sorozat háttérről és annak magyarországi létjogosultságáról.
– Hogyan indult el a Magyar Falu Program?
– Orbán Viktor miniszterelnök saját kezdeményezése volt a Magyar Falu Program még 2018-ban. Emlékezhetünk, hogy 2010 előtt gyakorlatilag csődben volt az ország. 2010 és 2014 között a csődhelyzetből való kimenekülés volt a cél, ez az időszak az előre menekvésről szólt alapvetően. 2014-től kezdődően egy nagyon komoly gazdasági fellendülés következett be az országban. Elindulhattak olyan nagy, gazdaságélénkítő programok – jellemzően kormányzati finanszírozással –, mint a Modern Városok Program, a megyei jogú városaink fejlesztési programja. Továbbá országutakat újítottunk fel, autópályákat építettük. 2017-ben Dr. Kovács Józseffel és más vidéki országgyűlési képviselőkkel karöltve jeleztük a kormányzatnak, hogy kellene egy olyan program, amely a kistelepüléseknek szól, hiszen ilyen jellegű projektje még soha nem volt az országnak.
– 2018-ban elindult a program, de mi volt ezzel a fő cél?
– Alapvetően azt célozza, hogy növelje a lakosságszámot. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években a kistelepüléseken, falvakban lényegesen jobban csökken a népesség, mint a nagyvárosokban. Külön kiemelve Budapestet és az agglomerációját, folyamatosan növekszik, de ugyanez a helyzet a jelentősebb gazdasági erőköszpontokban, Győr, Kecskemét és Debrecen agglomerációjában. A falvakban ezzel szemben folyamatosan csökken a lakosság száma, amelyet szeretnénk megállítani a jelentős fejlesztésekkel. Ilyen grandiózus fejlesztési forrás még sohasem jutott a falvakba, mint az MFP-nek köszönhetően.
– Mi a helyzet Békés megyében?
–Békés megyében ötvenkilenc olyan település van, amely a program kedvezményezetti körébe tartozik, ez azt jelenti, hogy mindegyik helységben kevesebb, mint ötezren laknak, mindegyikben csökken a lakosság száma. A csökkenő lélekszámú települések a program fő kedvezményezettjei.
– Mi a legfontosabb cél a megyében?
– Ezeknek a fejlesztéseknek a segítségével szeretnénk arra ösztönözni a fiatalokat, hogy maradjanak otthon, ne költözzenek be feltétlenül a nagyvárosokba vagy a fővárosba, hanem maradjanak otthon és helyben találják meg a számításaikat. Abban az esetben, ha már elköltöztek egy nagyobb városba, például Békésre vagy Békéscsabára, egy panellakásba vagy egy albérletbe, de még éppen családalapítás előtt állnak, akkor arra ösztönözzük a falvakból származó fiatalokat, hogy költözzenek haza.
– Ide kapcsolódik a falusi CSOK is?
– Igen. Nagyon komoly támogatás igényelhető a falvakban az ingatlan vásárlásához és korszerűsítéséhez. Gyermekektől függően akár tíz millió vissza nem terítendő támogatásról is szó lehet. Ezt mondhatjuk egy fajta ajándékpénznek a kormánytól a gyermeket váró családoknak. Ezen kívül elindult egy úthálózatfejlesztési program, amit falusi útalapnak hívunk. Csak Békés megyében tavaly és idén összesen 57 kilométernyi szakaszon újulnak meg állami fenntartású mellékút szakaszok. Összefoglalva elmondható, hogy van egy nagy pályázati rendszerünk, amellyel a helyi életminőséget szeretnénk javítani. Ez iskolák, óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők fejlesztését takarja. Helyi utakat, járdákat, kerékpárutakat újítunk fel vagy építünk meg. Ezek mind pici, de helyben nagyon fontos és látványos fejlesztések egy kis település életében. Itt például Tarhoson is számos nyertes pályázatot nyújtottak be tavaly és az idei évben is.
A tarhosi fejlesztésekről ITT olvashat bővebben.
