Glokális sarok: Csabai levegő

2021. november 30. 13:42 | behir

Milyen hatással van gyorsan változó világunk Békéscsabára és csabaiként tudjuk-e ezeket a változásokat befolyásolni? A rovat a nagyvilágból érkező impulzusok által alakított és arra reflektáló helyi ügyeinket vizsgálja az ökológiai fenntarthatóság szemüvegén keresztül.

A-ból B pontba való eljutásunknak köszönhetően mintegy 8 milliárd tonna szenet bocsátunk ki a levegőbe évente a Földön. Ezzel az ágazat 16%-kal részesedik a globális szén-dioxid üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásából. Majdnem ennyi az épületek energiafogyasztásából származó emisszió, de még mindig az ipar vezet (24%).

Ugyanakkor Magyarországon az elmúlt években a közlekedési ágazat vált a legnagyobb CO2 kibocsátóvá, ami a teljes nemzeti kibocsátás 23%-át jelenti. A közúti közlekedés kibocsátása 2019-ben 6%-kal, 2013 óta pedig összesen 46%-kal nőtt. A nyolcvanas évekhez képest, folyamatosan növekedve, mára az akkori szint kétszeresét, 15 millió tonna CO2-t bocsátunk ki a levegőbe. Az fejenként 1,5 tonna üvegházhatású gáz.

Békéscsabán jó a helyzet. 2019-ben 22 ezer autóval, naponta 214 ezer kilométert utazunk a városban. Jelentősebb ipari kibocsátás híján, ezzel 37 ezer tonna CO2-t pöfögtünk a levegőbe. Ez a mennyiség csak a hatoda a csabai energiafogyasztásunknak és mindössze hetede a város összes ÜHG-kibocsátásának.

A megye minden negyedik autója a megyeszékhelyen fut. A közúti közlekedésből származó károsanyag- és CO2-kibocsátás tipikusan nagyvárosi probléma. A városoknak óriási felelőssége van a klímavédelemben, az életminőség javításában. Nincs könnyű feladata: burkol, hogy a porszennyeződést csökkentse; sebességet korlátoz, elkerülő utakat és kerékpárutakat épít, hogy a belvárosi szennyezést mérsékelje. Békéscsaba okos város, ma már vannak elektromos töltőállomásaink, szenzoraink városszerte, amik a levegő minőségét is mérik, útfelújítási és -építési projektek zajlanak, ami a modernizáció és a városfejlődés alapfeltétele.

Jó az irány, a város infrastrukturális fejlettségében lassan elérjük az európai nagyvárosok ezredfordulós szintjét. Nem szabad megtorpanni, követni kell őket, sőt élenjárónak lenni a fenntartható városfejlesztési stratégiákban. Ebben ne maradjunk le évtizedekkel. Legyenek olyan modern, fenntartható úthálózataink, ahol a környezet-ökológiai és klímavédelmi szempontok maximálisan érvényesülnek. Nincs már időnk a teszetosza utánkövetésekre. Ha eddig nem is, de a következő években már a leghangsúlyosabbnak kell lenni a zöld és kék infrastruktúrák mellet a hagyományos, azaz szürke infrastruktúra fenntartható, vagy zöld szemléletben történő tervezésnek.

Mi csabaiak tiszta levegőjű várost szeretnénk, amiért erőnk és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk tenni is: sétálunk, bringázunk és villanyautót használunk.

Mi így gondolkodunk globálisan és cselekszünk lokálisan!

Dr. Duray Balázs

További programok »

FEL