A város több pontján okoznak problémát a galambok. A madarak nagy számban vannak jelen a köz- és lakóépületeken, ahol piszkukat is otthagyják. Különböző módszerekkel igyekeznek védekezni ellenük: van, ahol hálót húznak a párkányokra, vagy tüskét szerelnek a tetőre, sőt, még sólymokat is bevetnek az állomány szabályozására.
A Jókai színház párkányán is tanyáznak városi galambok. Nem ritka látvány ez Békéscsabán, több középületen, lakóépületen jelennek meg nagy számban a madarak. Jelenlétükből nem sokat venni észre, legfeljebb a maguk után hagyott piszkot. Az intézmények és a lakóközösségek különböző módszerekkel védekeznek ellenük, több-kevesebb sikerrel. A színház korábban természetes módszerrel, sólymokkal tartotta távol a madarakat, de ez nem jelentett megoldást.
– Olyan is előfordul, hogy a járókelők etetik őket, pedig tudtommal nem szabad etetni őket épp az ilyen problémák miatt. Minél gyakoribb ez a jelenség, annál inkább ideszoknak – mondja Egyed Zoltán, a színház műszaki vezetője, akitől azt is megtudtuk: a teátrumnál jelenleg úgy védekeznek a galambok ellen, hogy hálókat szereltek a párkányokra, illetve tüskéket a tetőre.
Ám a város más területein is sok a galamb. A vasútállomáson a felújításokkal párhuzamosan elektromos berendezésekkel igyekeznek távol tartani a madarakat.
– A vasútállomás felújításakor egy hanghatással járó madárriasztót szereltünk az épületre, a mechanikus védekezés pedig tüskékben, dróthálóban és rácsokban merült ki. Az állomás lényegében elkészült, az utas csarnokot várhatóan jövő év elején nyitjuk meg. Az utasok szempontjából még nagyon fontos, hogy a pénztárak biztonsági berendezéseit szerelik - nyilatkozta a 7.TV-nek Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs igazgatója.
Habár a felújító NIF azt a tájékoztatást adta, hogy működnek a riasztóeszközök, a felújított épületen már most is látszódnak a madarak hátrahagyott nyomai.
A természetes védekezési módok között egyébként sólymokat is be lehet vetni. Néhány éve önkormányzati szinten felmerült annak ötlete, hogy egy vándorsólyom-családot telepítsenek az evangélikus nagytemplom tornyába. Az ötlet végül csak elképzelés szintjén maradt meg, mivel nehéz egy helyre szoktatni ezt a madárfajt.
– Nagyon csekély annak az esélye, hogy itt Békéscsabán, vagy Magyarország bármely épületében fészkelő vándorsólymot lehet megtartani. A téli időszakban ezek a madarak rendszeresen jelen vannak hazánkban, de ahogy kezdődik a fészkelési időszak, tovább állnak, felköltöznek az Északi Sarkkör környékére, Észak európai költőterületeikre, és a nyarat gyakorlatilag vándorsólyom nélkül vagyunk kénytelenek elszenvedni itt Békéscsabán - mondta el Boldog Gusztáv, a Zöld Csütörtök Természedvédő Kör szakmai vezetője. Mint kiderült, problémát a sólymok sem oldanák meg, csak ideiglenesen tudják megzavarni a galambokat, melyek előbb-utóbb úgyis visszatérnek. Végleges megoldás nincs, a nagyszámú populációt befogással lehetne visszaszorítani, ám ez idő és költségigényes.
A téli időszakban a megfigyelések alapján egyébként három vándorsólyom bukkan fel városunkban. Egyelőre ők tesznek azért, hogy a galambok ne zavarják a békéscsabaiakat.
