Furcsa módon hat a közösségi média az agyra

2021. október 28. 17:32 | behir

A lájkok, megosztások, üzenetek értesítései hasonlóan hatnak az agyra, mint a szerhasználat.

Ha függőségről van szó, a legtöbben egyből a szerhasználatra gondolnak, holott többféle változata létezik, a két nagy csoport a kémiai és a viselkedési addikció. A szenvedélybetegek bizonyos cselekvésekről nem tudnak lemondani, olyannyira, hogy azok mindennél fontosabbnak tűnnek a számukra, és ezt az életük többi területe jelentősen megsínyli. 

A függőség, legyen szó akár csak viselkedési addikcióról, befolyásolja az agyműködést is, ami még nehezebbé teszi a leszokást. Egyre több tudós vélekedik úgy, hogy a 21. század drogja valójában a közösségi média, amelynek pontos hatása egyelőre talán felmérhetetlen az emberek viselkedésére és mentális állapotára nézve, bár bizonyos mintázatok és problémák már ma is szépen körvonalazódnak. Talán még mindenki emlékszik a legnagyobb közösségi oldalak nemrégiben történő, néhány órás leállására: a rá következő napon viccelődve, az ismét működő platformokon dolgozták fel az esetet felhasználók tömegei. 

Dr. Anna Lembke addiktológus pszichiáter szerint az okostelefonok dopaminfüggővé teszik az embert, és minden like, megosztás, értesítés táplálja a függőséget. Lembke, aki területének egyik nemzetközileg is elismert szakértője, több mint 25 éve gyógyítja ki pácienseit a legkülönfélébb függőségekből. Új könyvében azt hangsúlyozza, hogy ma már mindannyian valamilyen mértékig függők vagyunk. Az okostelefont nevezi a modern kor hipodermikus tűjének, amely minden pillanatban a kezünk ügyében van, és állandó stimulációt jelent.

Habár végtelen szórakozási potenciál lakozik benne, a kutatások azt mutatják, hogy az emberek egyre boldogtalanabbak. A depressziósok aránya világszerte mind nagyobb méreteket ölt, a boldogságot vizsgáló World Happiness Report szerint a magas jövedelmű országok polgárai az előző évtizedben még boldogtalanabbak lettek. A digitális eszközök használói folyton megakasztják saját magukat a napi feladataikban, cselekvéseikben, ami azt eredményezi, hogy nehezen tudnak koncentrálni, illetve nehezebben kerülnek flow-állapotba. A pandémia tovább rontott a helyzeten - ahogy egyébként szinte minden függőségen. A közösségi médiától való függésben az idegrendszer egyik fontos hormonja, a dopamin is szerepet játszik. 

Dopamin

A dopamin egy neurotranszmitter, amit boldogsághormonnak is neveznek, a tudósok 1957-ben fedezték fel, és azóta számos kutatás tárgyát képezi. A közhiedelemmel ellentétben nem örömet okoz, hanem arra motiválja az egyént, hogy olyan dolgokat végezzen, amelyekről úgy gondolja, hogy örömet okoznak majd neki. A dopamin az agyi jutalmazóközpontban fontos összetevő, minél magasabb dopaminfelszabadulással jár egy dolog, annál addiktívabbnak számít.

A hormon nemcsak akkor szabadul fel, amikor az ember már végzi az adott cselekvést, hanem már az arra való készülődésben, várakozásban is. Utána viszont gyorsan leesik a szintje. Mindez azt jelenti, hogy az agy arra ösztökél, hogy újra és újra ahhoz forduljunk, ami dopaminfelszabadulást okozott. Akkor is, ha az egyre kevésbé élvezetes. Lembke szerint az agy nem változott az utóbbi évtizedekben sokat, de a függőséget okozó tényezőkhöz való hozzáférés drasztikusan átalakult. A kokainfüggők egy idő után kifogynak a pénzből, a közösségi média viszont mindig elérhető. 

A közösségi média túlzott használata fizikai és pszichés függéshez is vezet. Az agyban a szerhasználatkor jelentkező jutalmazó folyamatok játszódnak le, és elvonási tünetek is jelentkezhetnek. Minimális erőbefektetésért cserébe a közösség többi tagjától szinte azonnal kapott visszajelzés, elismerés hatására az agy pozitív megerősítésként dopaminlöketet kap. Érdekes felfedezés, hogy a szerv jutalmazóközpontja akkor a legaktívabb, amikor az emberek saját magukról beszélnek. A valóságban ez becslések szerint az idő 30-40%-át teszi ki, a virtuális világban viszont akár a 80%-ot is elérheti, ami nem kis különbség.

Különösen akkor válik problémává a közösségimédia-függőség, amikor valaki a stresszel, a depresszióval vagy a magánnyal szembeni megküzdési stratégiaként tekint rá. Az érintetteknek az online világ olyan jutalmakat biztosít, amit a való életben nem kapnak meg, így attól egyre inkább elfordulnak. Ez pedig rányomja a bélyegét a kapcsolataikra, a munkájukra, a fizikai és a pszichés egészségükre is. 

Forrás: Femina.hu

 

További programok »

FEL