A békéscsabai Tóth Gyula általános alsós korában először atletizált, majd hetedikben annyira megfertőzte és beszippantotta a „handball” örvénye, hogy csak 50 éves korában tudott megszabadulni tőle. Persze akkor is csak fizikálisan.
Tavaly a covid miatt nem lehetett csak szabadban sportolni, ebből kifolyólag céljául tűzte ki, hogy egy év alatt 2021 kilométert fog lefutni. A CsabaPark futópályájánál beszélgettünk (tegeződve).
– A pólósok utálnak úszni, a focisták/kézisek utálnak futni…
– Nekem is herótom volt a futóedzésektől. Miután azonban 2018 novemberében nyugdíjba vonultam a rendőrségtől, két év telt el sportolás nélkül. Ezért úgy döntöttem, hogy továbbra is valami rendszernek kell lenni az életemben, amihez igazodok. Meg hát… a túlsúly.
– Ruhatárcsere történt?
– Nem, csak átalakultam.
– Fokozatosan teszed fel a lécet.
– Eleinte az Öntözött réten futottam; két kilométerrel kezdtem, amiből három lett, majd négy. Azt követően öt kilométerrel átjöttem a CsabaParkba, és fölvittem nyolc-tíz közé.
– A Facebookon nemrégiben azt posztoltad, hogy egy év alatt 2021 kilométert futottál.
– Igen, az volt a cél. Egy hónap viszont kimaradt, mert begyulladt a térdem, mivel nincs keresztszalagom. Továbbá gerincsérvem is van, illetve mindkét bokámat műtötték. Amikor a barátaimmal fociztam, úgy hívtak, hogy robotzsaru, mert mindenhova felvettem a merevítőket, tapaszokat stb. De a sportolás működött.
– Mi a célod a futással?
– Nem teszem nagyon feljebb a lécet: jövőre „csak” 2022 kilométert tervezek. Minden évben az adott esztendő dátumát teljesítem.
– A 8-10 kilométer körülbelül egy óra.
– Inkább 40-50 perc; mert 5-6 perc között teszek meg egy kilométert. Ráadásul nagyon sok minden függ az időjárástól is: ha párás a levegő, akkor nehezebb futni, ha hideg van, akkor is.
– Eshet eső, fújhat szél…
– Jövök!
– Gondolom, ha kihagyod, akkor elvonási tüneteid jelentkeznek.
– Így van! Miután kiesett egy hónap, előfordult, hogy szombat-vasárnap is kijöttem pótolni.
***
Egy kis színes Ferencz Rezső volt csapattárstól:
„1986-ban Csabán, egy bajnokin 18-17-re összevertük a Tatabányát a 2-es suliban. Az Előre az alsóházban szerepelt, míg ők egy csomó válogatottal bajnokok voltak. Még az elején a tatabányai Borsos Attila bement ziccerbe, és fejbe lőtte Gyuszi bácsit, de nagyon telibe… Gyuszi bácsi persze védett, majd beesett a kupa, leállt a játék, de ő hamarosan magához tért.
Általában egy átlövő a fejlövést követően fel se tud kelni, úgy marad, kihagyja a meccset, majd az egész hetet. A kapus nem. Ha a kapust fejbe lövik, átalakul fallá; és elkezd fogni, mint a zöld festék. No, Borsos Attila fejbe lőtte Gyuszi bácsit, aki utána megtáltosodott, és egész meccsen jobban védett, mint az ellenfélnél Bíró Imre és Hoffman László, a két válogatott kapus.
Az már csak egy dolog, hogy 17-17-nél mi támadtunk, és már csak fél perc volt hátra, természetesen úgy 15 másodperccel a vége előtt eladtuk a lasztit. Majd szabad labda lett, amit én szereztem meg, visszafordultam a kapura és bevertem Hoffmannak.”
Mindehhez Tóth Gyula hozzáfűzi:
„Azon a meccsen még háromszor fejbe lőttek. A közönség majdnem bejött a pályára, mert akkor még nem büntették piros lappal a fejbedobást. Nyilván nem mondom, hogy szándékos volt… Tényleg úgy volt, hogy nem sok mindent tudtak belőni, és meg is vertük őket.”
Amikor 1984-ben felkerült az NB I-be a Békéscsabai Előre Spartacus SC kézilabda csapata – Forrás: Békés Megyei Hírlap
