Fényképes időutazás a Munkácsy Mihály Múzeummal

2020. április 26. 16:28 | behir

A Munkácsy Mihály Múzeum egy új sorozatot indított, amelynek részeként egy-egy régi képet mutat be részletesen a közösségi oldalán a látogatóknak.

Mint az a múzeum közösségi oldalán olvasható: helytörténeti gyűjteményükben őrzik Szekerka János hagyatékát, amelynek egyik legnagyobb egységét a régi fényképek alkotják. A következő időszakban ebből válogat Szakál Veronika, a múzeum történész muzeológusa, hogy azokat bemutassa a nézőknek. Elsőként a Zsidó Aggok Házát és az egykori Egri utcát mutatja be.

 

Zsidó Aggok Háza

 
A zsidó vallású lakosok Békéscsabán nemcsak zsinagógákat, iskolákat tartottak fenn, hanem különböző jóléti intézményeket is. Az egyik a Békéscsabai Izraelita Nőegylet volt, amelyet nem más, mint Rosenthal Adolf felesége vezetett. A másik a szegény gyermekeket felruházó egylet, amelynek 1930-ban Szamek Ignác volt az elnöke, míg a gazdasági elnöki pozíciót özvegy Tevan Adolfné töltötte be. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület azzal a céllal jött létre Budapesten, hogy a modernkor embere számára a zsidó vallás hagyományos értékeit aktualizálja. A békéscsabai egyletet dr. Révész Fülöp irányította. Mai szemmel különösen érdekes lehet azt olvasni, hogy vagyontalan menyasszonyokat kiházasító egylet is működött Csabán, amelyet Weisz Mihályné vezetett.
Ki kell emelni a Szent Egyletet (Chevra Kadisa), amely nemcsak a halottak temetésével, hanem a szegények anyagi támogatásával, ápolásával is foglalkozott. 1928-ban dr. Herczog Henrik lett az elnöke, és neki köszönhető, hogy a következő évben felépült a Zsidó Aggok Háza. Az egyetlen ilyen jellegű intézmény volt az Alföldön, amely Tevan Rezső tervei szerint épült fel. A telket a város adományozta a hitközségnek; a felépítése és részbeni berendezése 60 000 pengőbe került, mely főleg a tagok önkéntes adományaiból folyt be. Az épületben 20-22 fő idős embert tudtak elhelyezni.

 
Hol volt az Egri utca?
 
Haan Lajos, Békéscsaba evangélikus lelkésze és történetíró készített egy érdekes összeállítást. Ebben azokat a személyeket sorolta fel, akik 90 évet meghaladó, evangélikus vallású emberek voltak és 1728-1858 közötti években éltek Békéscsabán. Nagyon sok magyar nevű személyt sorolt fel, többek között Egri Pál neve is olvasható, aki 97 évet élt. Ez alapján feltételezhetjük, hogy az utcát először erről, a még 1850-es években is Csabán élő családról nevezték el. Bár a család elköltözött onnan, az utca neve megmaradt és a hivatalos névjegyzékbe is bekerült. Az Egri utcában épült fel Csaba legelső emeletes háza, a Reiner-féle ház.
1897-ben Csaba képviselő-testülete arról döntött, hogy a járhatatlan Egri utcát kiköveztetik, amely 3700 forintba került volna. A szükséges föld, homok és tégla szállítását azonban olcsóbban megoldották, így az összeg közel a felére csökkent.
1900-ban, közvetlenül Munkácsy Mihály halála után, a festőművészről nevezték el, így lett Munkácsy utca. 1910-ben azonban kicsit módosítottak rajta, és Munkácsy Mihály utcára változtatták meg.
 

A fényképen a Munkácsy utca látható, háttérben a Brigád mozi (forrás: Munkácsy Mihály Múzeum)

További programok »

Itthon

Szombattól fogadhatnak látogatót a csabai Életfa és az Ady utcai otthon lakói

A bezártság és a találkozás hiánya nagyon megviseli az idősek otthonainak lakóit és hozzátartozóit. Ezért is örvendetes, hogy június 6-ától, egyedi szabályok betartása mellett, újra fogadhatnak látogatókat és kaphatnak csomagokat a Békéscsabai Életfa Idősek Otthonának és az Ady Endre Utcai Idősek Otthonának lakói - tudatta Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.
15:12
FEL