Magyarország növekedése 3 százalékkal lehet magasabb az európai uniós átlagnál, a vásárlóerő-standardon (PPS) számított bruttó hazai termék (GDP) pedig 2 százalékponttal közelíthet az uniós átlaghoz – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely elemző.
Virovácz Péter, elemző nagyobb léptékű, 5-6 százalékos GDP-visszaesésre számít Magyarországon, a növekedési különbözet azonban szerinte is megmaradhat. A kilábalás mértéke lehet meghatározó, a bruttó hazai termék válság előtti szintjét Magyarország 2022 második felében érheti el, az EU-ban ehhez képest vélhetően nagyjából fél év késéssel áll vissza a termelés.
A talpra állásban nagy szerepe lehet a költségvetési és az uniós helyreállítási alapból érkező pénz hatékony felhasználásának. Magyarország a válság előtti években gyorsan használta fel az EU-s forrásokat, ez most előny lehet, mivel hamar elindulhatnak a reálgazdaságot támogató projektek- tette hozzá a szakértő.
A régióban Lengyelország teljesít a legjobban 2020-ban, mivel zártabb, nagyobb gazdaságról van szó, ám a magyar gazdaság a cseh, a szlovák és a román gazdaságnál is jobban produkál – magyarázta Virovácz Péter.
Suppan Gergely abban látja Lengyelország idei jó teljesítményének okát, hogy ott a GDP-hez viszonylag kis mértékben járul hozzá a válság által leginkább érintett turizmus, ezért idén Magyarország elé kerülhet a vásárlóerő-standardon számított GDP szempontjából.
Kollégájához hasonlóan a Takarékbank szakértője is befoghatónak ítéli meg a szlovák gazdasági teljesítményt, amely valamivel gyengébb az idén, mint a magyar. Az autóipar szempontjából hasonló a két ország helyzete, viszont hazánkban a turizmus szerepe nagyobb.
A vásárlóerő-standardon számított portugál GDP idén 77-78 százalékra csúszhat le a tavalyi 79 százalékról, így Magyarország pár éven belül utolérheti a kisebb ibériai ország fejlettségi szintjét – világított rá Suppan Gergely.
A Takarékbank vezető elemzője hozzáfűzte: ugyan a spanyol és az olasz fejlettségi szint egyelőre sokkal magasabb – az uniós átlag 91, illetve 95 százaléka –, ám nincs kizárva, hogy 2030 körül ezeket a mediterrán országokat is utoléri a magyar gazdaság.
Forrás: Világgazdaság
