Szalmatakarás. A módszer lényege, hogy az ágyásokat néhány centiméter vastagon szalmával fedik be. Ez a természetes "takaró" aztán számos előnnyel bír: például kevésbé maradnak meg alatta a gyomnövények, hűvösebb marad a talaj, így nem párolog el annyi nedvesség, ráadásul ez a technika még költséghatékony is. Az egyik önellátásra buzdító csoport tagja megosztotta első éves tapasztalatait:
"Az ágyásokat kb. 10-15 cm vastagon betakartam szalmával, annak reményében, hogy kevesebbet kell gyomlálnom és öntöznöm. Eddig pipa! A gyom nem tűnik el teljesen, de nagyjából annyi idő és energia az egész kert kipucolása, mint tavaly egy ágyás gyomlálása volt. Az öntözés nagyjából a harmada, mint eddig. Csepegtető rendszerem van, de a szalma megakadályozza, hogy a napsütés közvetlen kifejtse a hatását és ott is nedves a talaj, öt nap után is, ahol csak eső érte. Meg is mértem a talaj hőmérsékletét és döbbenetes, hogy 29,5 C⁰-os levegő hőmérsékletnél a talaj 30 C⁰ fölé melegszik, míg a szalmával takart részeknél ez csak 20 C⁰. Nincs hőingás a nappal és éjszaka között, mert a takart részek védve vannak. Aki eddig csak gondolkozott rajta, csak bíztatni tudom, hogy próbálja ki." - olvasható a közösségi oldal csoportjában írt bejegyzésben.
