Év végéhez közeledve megállunk egy pillanatra és visszatekintünk az elmúlt esztendőre, milyen feladatokon van túl, mit sikerült elvégezni és mi az, ami még hátra van. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Zalai Mihály szerint a megye szempontjából sikeres volt 2016.
– A Békés Megyei Önkormányzat legfontosabb feladatai most a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal vannak összefüggésben. Idén milyen főbb mérföldköveken vagyunk túl?
– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egy olyan program, ami az élet minden területére ki fog hatni a közeljövőben. A TOP abban jelent előrelépést, hogy a korábbi regionális pénzosztáshoz képest megyei forráselosztást eredményez. Ez azt jelenti, hogy arra az 58 milliárd forintra, amely Békés megye számára lett elkülönítve, senki más nem pályázhat, csak az itt működő önkormányzatok, egyesületek és egyházak. Az 58 milliárd forint felhasználása több területre és több időszakra lett szétbontva: a 2015-ös felhívások 2015 év végén és 2016 év elején jelentek meg, és erre az időszakra 36 milliárd forintot különített el a Békés Megyei Önkormányzat. Ez a 36 milliárd forint teljes egészében megjelent, a pályázatokat nyár végéig lehetett beadni. Az elbírálása is megindult ezeknek a projekteknek, a közlekedésfejlesztési felhíváson már eredményt is hirdettek: 3,7 milliárd forint értékben közel 25 km-nyi út fog megújulni. Az összes többi felhívás esetében az értékelés elkezdődött, év elején döntések várhatóak, és hamarosan elindulhat a pályázatok megvalósítása.
A Békés Megyei Önkormányzat a TOP tervezésében és lebonyolításában fontos tevékenységet végez, ezen felül van még egy feladatunk ezzel kapcsolatosan. Az elbírálás egyik lényeges mérföldköve a döntés-előkészítő bizottság véleménynyilvánítása. A végső eredmények kialakítása az Irányító Hatóságnál az NGM-ben történik, azonban ezt megelőzően a döntés-előkészítő bizottság véleményezi a pályázatokat. A bizottság az Irányító Hatóság és a megyei önkormányzat képviselőjéből áll. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a megyei önkormányzat részéről én kaptam erre felhatalmazást, illetve távollétem esetén alelnök úr illetve az egyik képviselőnk, az Irányító Hatóság részéről pedig az NGM helyettes államtitkára tagja ennek a bizottságnak. Abban az esetben, ha a döntés-előkészítő bizottságnak nem születik együttes döntése, tehát két igen mind a két fél részéről, abban az esetben a pályázatok nem nyerhetnek pozitív elbírálást. A megyei önkormányzatot, mint területi szereplőt ebben a folyamatban azért választották ki erre a feladatra, mert a megyei önkormányzat tudja azt vizsgálni, hogy a megyei fejlesztési stratégiával milyen módon illeszkedik az adott fejlesztés.
– Intenzív munka kezdődött el az értékek gyűjtése terén, milyen haszna van ennek a tevékenységnek?
– A Békés Megyei Értéktár 2013-ban alakult meg, 2014 őszéig 13 megyei értéket vettünk lajstromba. Azóta nagyon sok településen jött létre újabb értéktár, jelenleg 46 települési értéktár működik, 705 értéket tartanak nyilván. A Békés megyei értéktárban mostanáig 29 érték kapott helyet. 2014 után megújult a megyei értéktár bizottság illetve az albizottságai is. A megyei értéktár bizottság 7 főből áll, munkáját nyolc szakmai albizottság segíti közel 40 szakember részvételével. Az értéktár mozgalomnak számos pályázata is megjelent az elmúlt időszakban. 2015-ben részt vettünk egy megyei értéktár pályázaton, amely keretében új értéktárak létrehozását segítettük. Jelenleg is fut egy ilyen projekt, ennek keretében Szabadkígyóson fog megalakulni a települési értéktár. Talán a legérdekesebb pályázatunk a Székelyföldi Értéktár létrehozására vonatkozott. A magyar hungarikum törvény lehetőséget ad arra, sőt, ösztönzi is, hogy területi értéktárak alakuljanak. Székelyföld értéktára ezen a pályázaton keresztül jött létre, nyáron alakult meg a Tusványosi Szabadegyetemen. Az első munkaülését nemrégiben tartotta Sepsiszentgyörgyön, ahol az első székely értékeket lajstromba vették Kovászna, Hargita és Maros megye területéről.
Az értéktárhoz kapcsolódik az a kezdeményezés, amit ebben az évben indítottunk el: szeptember 3-án első alkalommal szerveztük meg a Megyenapot. Itt bemutatkoztak a megyei értékek, és ezen a napon ismertük el azoknak az érték tulajdonosoknak vagy felterjesztőknek a munkáját, akik a települési értéktárban új értékeket fogadtak el, és azoknak is, akik a megyei értéktárba bekerülhettek. A Megyenap hagyományteremtő szándékkal jött létre, terveink szerint minden év szeptemberének első szombatján, Békéscsaba főterén fogjuk tartani. Jelenleg is folyik egy nagyon érdekes pályázatunk, ami a fiatalokat célozza meg. A Földművelésügyi Minisztérium HUNG pályázatán nyertünk a megyei értéktárral kapcsolatos megyei verseny megrendezésére forrást, ami azt jelenti, hogy iskolai elődöntőket tudunk szervezni, majd járási középdöntőket tartunk, végül egy megyei döntőben vetélkedhetnek a csapatok. A versenyző fiatalok arról adhatnak számot, mennyire ismerik a megyei értékeket. A nyertes csapatok részt vehetnek az országos döntőben, a fődíj pedig egy több napos székelyföldi tanulmányút lesz.
– Idén több határon túli vendég is érkezett a megyei önkormányzathoz. Új kapcsolatok alakulnak vagy a meglévők erősödnek?
Békés megyének öt partnermegyei vagy testvérmegyei kapcsolata volt az elmúlt időszakban. Négy romániai megyével (Hargita, Kovászna, Arad és Bihar megye), és egy nagyon távoli országbeli tartománnyal: Indonézia Észak-Szumátra tartományával. Meghívásomra Észak-Szumátra kormányzója egy népes küldöttséggel és Indonézia magyarországi nagykövete látogatott el Békés megyébe, Békéscsabára és Szarvasra egy egynapos látogatás keretén belül. Igyekeztünk a programot úgy kialakítani, hogy képet kaphassanak arról, hogy milyen valós együttműködési lehetőségek lehetnek Észak-Szumátra és Békés megye között. Ezzel a meglévő kapcsolattal olyan Békés megyei vállalkozásoknak kereshetünk lehetőséget munkavégzésre, kereskedelemre, amely ezzel az országaink közötti kapcsolattal párhuzamos. Nagy érdeklődéssel hallgatták az ittlétük során a felsőoktatási intézmények vezetőit az indonéz partnereink arról, hogy minden képzésük angol nyelven elérhető, például olyan területeken is, mint az egészségügyi vagy a turisztikai képzés, és cserediák kapcsolatok kiépítésére is van lehetőség.
Arad és Bihar megyével a kapcsolatunkat igyekeztünk továbbfejleszteni, erre a választások után nyílt szélesebb lehetőség. Ez azért is fontos, mert az INTERREG programban össze vagyunk kötve, és a programban az együttműködés szempontjából fontosak a megfelelő kétoldalú kapcsolatok. Kovászna és Hargita megyével pedig egyébként is olyan hagyományosan jó kapcsolatot ápolunk, amely az élet számtalan területén köt bennünket össze.
Az INTERREG Romána-Magyarország program, amit említettem, nagyon elhúzódott, ennek több oka van. Az egyik az, hogy korábban budapesti, most pedig bukaresti irányító hatóság koordinálja a programot. Több olyan kérdés volt, amelyben az eltérő jogi környezet miatt lassú és elhúzódó egyeztetések folytak le a romániai irányító hatóság és a budapesti nemzeti hatóság között. December elejére jutottunk el oda, hogy a második monitoring bizottsági ülésünkön, Temesváron a pályázati felhívások egy részét elindítottuk. Az első felhívások hamarosan megjelennek, reményeim szerint jövő év elején már pályázni is lehet a közel 11 milliárd forintos keretre a vízügy, a természeti örökség és a katasztrófavédelem területén.
