Itthon is egyre nagyobb vásárlóközeg ismeri meg a csomagolásmentes vásárlás előnyét, bár itthon és Európa-szerte is csak szubkultúráról lehet még beszélni.
Idén újabb csomagolásmentes bolt nyílt Budapesten, ezúttal Újbudán, a Móricz Zsigmond körtéren. A no-waste mozgalom keretében itthon is egyre nagyobb vásárlóközeg ismeri meg a csomagolásmentes vásárlás előnyét, bár itthon és Európa-szerte is csak szubkultúráról lehet még beszélni. A nagy többség egyelőre igényli a hagyományosan becsomagolt termékeket.
A no-waste mozgalom a hetvenes években indult Kaliforniából, egy vegyész igyekezett csökkenteni a rendkívül környezetszennyező lakkfestékek és lakkok környezeti terhelését. A szemlélet gyorsan kinőtte a kereteit, és átterelődött a háztartások szelektív hulladékgyűjtési szokásaira és a „csak annyit vásárolj, amennyit elfogyasztasz” szemlélethez. Ebből nőtte ki magát a 2000-es évek elejére a „ne vidd haza a csomagolást” felfogás, majd 2007–2009-re az, hogy „amit lehet, vegyél meg csomagolás nélkül”.
Ennek nagy éllovasa Bea Johnson. Ma is véleményformálóként mutatja be, mit hol érdemes beszerezni, és hogyan él csomagolóanyagok nélkül. Nagyjából 2009-ben kezdte kisvideók készítésével, ma már mozgalmat vezet.
A szemlélettel egyre kevesebben és egyre kevésbé akarnak vitatkozni, ugyanis ez egy olyan, alulról jövő kezdeményezés, amelynek egyes elemeit ugyan a gyártók és kiskereskedők felhasználják marketingre, de a rendszer nem a trendi egészségtudatos vagy az agresszív környezettudatos fogyasztókat célozza, hanem a túlzott csomagolásfelhasználásra világít rá.
A kétezres évek elején az Egyesült Államokra és a fejlett európai országokra jellemző volt a túlfogyasztás és a csomagolóanyagok túlzott kibocsátása, erre jöttek válaszul a termékdíjak, a palackadó és a visszaváltható csomagolások rendszerének erősítésére vonatkozó szabályok.
A pénzügyi válság után a háztartások tudatossága került előtérbe, és kiderült, hogy az állami szabályozásnál célravezetőbb a lakosság motivációja. Ha a fogyasztók többsége csomagolóanyag nélkül szeretne vásárolni, a csomagolást le sem kell gyártani, és a kibocsátott anyagokat nem kell újra feldolgozni. Ez ugyan lassú átmenet lesz, hiszen a csomagolástechnika világgazdasági szinten is meghatározó ágazat, ám az így felszabaduló erőforrásokat akár az élelmiszer-alapanyagok gyártásában is fel lehet használni. A világ népességének gyarapodásával erre a következő évtizedekben nagy szükség lesz.
Forrás: Világgazdaság
