A kiállítóhelyet üzemeltető Erkel Ferenc NKft. közleményében felidézte: a Pertev pasa vezette török haderő akkor már 63 napja tartotta ostrom alatt az erődítményt. A szultán rokona 1566. július 2-án, mintegy tizenötszörös túlerővel vette körbe a gyulai várat. Amikor augusztus 18-án vagy 19-én a védők a ma is látható téglavárba szorultak vissza, Kerecsényi fegyverszünetet kért a pasától. Az erődítményt végül az oda beszorult, víz nélkül maradt és járvány tizedelte civil lakosság védelme érdekében adta fel.
A védők szeptember 2-án dél tájban kezdték meg a kivonulást. Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték – emlékeztettek, kiemelve: ez volt a magyar végvári hadtörténet leghosszabb ostroma.
Szabó Árpád hagyományőr a vár nyitvatartásának ideje alatt, 10 és 18 óra között minden egész órakor lövéseket ad le korhű fegyvermásolatokkal; két lövés között pedig fegyverbemutatót tart a lovagteremben.
A bemutatókon várbelépővel vehetnek részt az érdeklődők; a gyilokjáróról a rendezvénytér felé leadott lövéseket pedig a vár körüli területen bárki láthatja – írták a közleményben.
