Dr. Békéssy Györgyné Sajti Emese pedagógus család harmadik, legkisebb gyermekeként született a háború végén távozó amerikai hadsereg hadifogságában, Németországban – írják a közösségi oldalán közzétett nekrológban. Édesapja tartalékos tisztként szolgált a magyar hadseregben, így a család is vele tarthatott.
Gyerekkorát előbb Békéscsabán, majd Gyulán töltötte testvéreivel. Orosz és magyar szakon tanult Szegeden, ahol rendszeresen játszott főszerepet az egyetemi színpadon Dunai Tamás mellett. Szegeden talált rá későbbi férjére, akivel közel hatvan évig éltek boldog házasságban.
Először orosz-magyar szakos tanárként dolgozott, aki másként tanított, mint az a kor elvárása volt. A diákjai imádták, mert új nézőpontot, szabad szellemiséget hozott az órákra és a gimnázium falai közé – az igazgatók azonban ezt nem nézték jó szemmel. A kunhegyesi és a tolnai gimnáziumokban tanított, aztán Enyedi Gábor, a Békés Megyei Népújság akkori főszerkesztője hívta vissza Békéscsabára, generációkat nevelt ki, olyanokat, akik ma már országosan elismert írók, költők, újságírók.
A rendszerváltás után, 1994. májusában az egyik fő motorja volt annak, hogy Békés megyében is legyen független, szabad sajtó. Kőváry E. Péterrel közösen indították a Népszabadság megyei lapját, a Békés Megyei Napot, ahol Emese felelős szerkesztőként állt a változás mellett. Már nyugdíjasként önkormányzati képviselő lett Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelep egy része és Fényes tartoztak hozzá.
2004-ben megromlott az egészsége, egy daganatos betegséggel kellett megküzdenie és utána már nem vállalt hivatalos munkát. Négyszer megnyerte a küzdelmet a súlyos kór felett, ötödjére azonban a rák győzött.
