Az elmúlt időszakban több visszajelzés és bejelentés érkezett a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetség felé, hogy számos, egymástól eltérő jellegű vízterületen (holtág, élő folyó, bányató, stb.) találtak elhullott pontyokat, melyek túlnyomó része már régi, iszapos, úgynevezett „fenék dög” volt. A felvetődő kérdésekre Dr. Gorda Sándor, halgazdálkodási szakértő, a KHESZ Halgazdálkodási Bizottságának elnöke adott szakmai tájékoztatást a horgászszövetség honlapján.
– Az ilyen elhullások esetében mire érdemes figyelni?
– Elsősorban arra, hogy csak pontyok, vagy más halfajok is vannak-e az elhullott egyedek között. Amikor több halfaj egyedei is megjelennek, akkor általában valamilyen környezeti ártalomra kell gyanakodni. Ilyen lehet például az elmúlt enyhe tél is, mivel a halak jelentős része nem vermelt el a viszonylag magas vízhőmérséklet miatt, folyamatosan lassú mozgásban voltak, táplálékot azonban nem vettek magukhoz nagyobb mennyiségben, mivel annyira meleg azért nem volt a víz. A tartalék tápanyagot lassan felelő és gyengébb kondíciójú vagy betegségekkel (paraziták, gombák, baktériumok, rákok) terhelt egyedek a tél vége előtt elhullottak (téli „apadó), melyek hullái a fenékről most, az időjárás melegebbre fordultával jönnek a felszínre folyamatosan, annak megfelelően, hogy milyen bomlási stádiumban vannak, és mekkora testtömeggel rendelkeznek.
– Mire utalhat, ha az elpusztult halak többsége ponty?
– Ha az elhullott halak mindegyike, vagy túlnyomó többsége (90-98 százaléka) ponty és szintén iszapos fenék dög, abban az esetben himlő-, vagy POX vírus okozta elhullásra lehet gyanakodni, melynek legújabb elnevezése a pontyok álomkórja. Az ilyen pontyok a betegség első szakaszában mozdulatlanul állnak az aljzat fölött, majd elhullásukat követően is itt maradnak és a vízhőmérséklet függvényében 2-3-4 hét múlva jelennek csak meg a felszínen. Az elhullás nem tömeges, azaz nem jelenik meg több száz ponty egyszerre a vízfelszínen, hanem csak néhány az 1-2 darabtól a 15-25 darabig. Egy-egy nap akár ki is maradhat és csak a következő napon vagy 2-3 nap múlva jelennek meg újabb hullák a víz felszínén. Ez a folyamat akár 1-1,5 hónapig is eltarthat, míg a téli fenék dögök mindegyike 1-2 héten belül általában megjelenik a vízfelszínen.
Fontos megfigyelni, hogy a pontyok között milyen a pikkelyes és a tükrös egyedek aránya, mivel az eddigi észlelések alapján a POX vírus okozta elhullásra a pikkelyes fenotípusú pontyok hajlamosabbak, mint a tükrös megjelenésűek. Az eddigi tapasztaltak alapján a POX vírus 13-14 oC vízhőmérséklet fölött válik virulenssé, azaz az elhullások is ekkor válnak egyre gyakoribbá. Ennél a betegségnél kóválygó, a felszínen agonizáló egyedeket általában nem lehet látni, a víz felszínén már csak a több hetes hullák jelennek meg.
A pontyok elhullásának oka lehet még a koi herpesz vírus megjelenése is. Ennél a betegségnél a vízfelszínen úszó, a partmenti sekély vízben álló pontyokkal lehet találkozni, melyek általában már erősen fertőzöttek Saprolegnia gombával (másodlagos fertőzés a legyengül pontyokon), a testfelületük száraz, pikkelyeik felborzoltak, kopoltyú lemezeiken pedig gennyes, rothadó, fehér és elhalt barna foltokat lehet látni. Ennél a betegségnél tömeges elhullás is előfordulhat. A vírus okozta betegség tünetei általában 17-18 oC-os vízhőmérséklet elérését követően jelennek meg, mivel a herpesz vírus csak ekkor válik virulenssé.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy a koi herpesz vírus (KHV) fertőzés bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, olyan, mint például a sertés pestis vagy a mézelő méhek nyúlós költésrothadása.
– Milyen intézkedések javasoltak ezekben az esetekben?
– Sajnos a már elhullott téli „apadóval” és a két vírus okozta betegséggel szemben védekezni, gyógykezelést alkalmazni nem lehet. Az elhullott halak okozta esetleges vízminőség romlás ellen a 15-20 kg/ha adagú klórmeszes kezelés javasolt egy helyszíni vízminőség vizsgálatot követően.
