A férfi, mint egyéni vállalkozó 2014 májusában kötött lízingszerződést egy áruszállító kistehergépkocsi finanszírozása céljából egy lízingcéggel. A terhelt a szerződésben foglalt lízingdíj-fizetési kötelezettségének a fizetési moratórium lejártát követően nem tett eleget, melyre figyelemmel a sértett társaság a lízingszerződést 2021 decemberében felmondta. A terheltnek nem állt szándékában a díjak további megfizetése és a lízingcég tulajdonát képező, 2.900.000.-Ft értékű gépkocsit sem adta vissza, hanem azt ismeretlen vevőnek értékesítette. A férfi közben 2017 szeptemberében, 2017 decemberében és 2019 júliusában újabb lízingszerződéseket kötött egy másik lízingcéggel, ezek alapján szintén 2 db áruszállító kistehergépjárművet és egy személygépkocsit lízingelt.
Mivel a fizetési moratórium lejártát követően ezen lízingszerződések vonatkozásában sem tett eleget lízingdíj-fizetési kötelezettségének, ezért ez a sértett is felmondta a szerződéseket, de a terhelt a lízingcég tulajdonát képező, 3.100.000.-Ft, 3.600.000.-Ft és 4.100.000.-Ft értékű járműveket nem juttatta vissza a sértett cég részére, hanem ismeretlen személyeknek értékesítette. A terhelt a sértett lízingtársaságok tulajdonát képező, de az üzembentartásában levő, a lízingszerződések alapján rábízott járművek értékesítésével azokat jogtalanul eltulajdonította, melynek során rendszeres haszonszerzési szándék vezérelte.
A járási ügyészség indítványa szerint a terheltnek meg kell térítenie a polgári jogi igényt érvényesítő első lízingcég részére okozott kárt. Mivel a második lízingcég nem jelentett be polgári jogi igényt, azaz nem kérte kárának megtérítését, ezért a járási ügyészség indítványa a járművek eltulajdonításával elért vagyongyarapodás – összesen 10.800.000.-Ft – erejéig vagyonelkobzás elrendelésére irányul.
Forrás: Békés Vármegyei Főügyészség
