Egyszerre három nyelvet is el tudnak sajátítani a gyerekek

2020. február 16. 06:47 | behir

Sok tévhit kering arról, mikor teszünk jót gyermekünknek – ha minél korábban elkezdünk neki egy idegen nyelvet tanítani, vagy várunk, amíg tökéletesen kommunikál az anyanyelvén. Tanulhat akár egyszerre több nyelvet is a kisgyermek? Okoz ez valamilyen problémát a fejlődésében?

Az idegennyelv-tudás hatalmas előnnyel jár, hisz minél több nyelven kommunikál az ember, annál jobban kitárul előtte a világ: könnyebb állást szerezni, jobb pozíciót tölthet be, megkönnyíti az utazást, új embereket, kultúrákat ismerhet meg. Azt mondják, minél előbb kezd el valaki egy új nyelvvel ismerkedni, annál egyszerűbben meg tudja tanulni azt, így nem árt már gyermekkorban, sőt csecsemőkorban elkezdeni az elsajátítást. Mások szerint viszont árthatunk a gyermeknek, ha túl korán kitesszük egy újabb nyelvnek.

 

A kulcs a rendszerességben van

„Egy második nyelv elsajátításánál a hangsúly nem a kisgyermek életkorán van, a kulcs a rendszerességben rejlik. Akár már a születéstől fogva is tanítható a plusz nyelv, kellő idő ráfordításával és a rendszeresség biztosításával, ugyanis csak így indulhat be az adott nyelv fejlődése” – mondta a hirado.hu-nak Navracsics Judit, a Pannon Egyetem nyelvészprofesszora. Ha például van más anyanyelvű rokon vagy nagyszülő, érdemes lehet videóüzenetekben, skype-on beszélgetnie a gyermekkel, de akár a napi más nyelvű tévéműsorokkal is el lehet érni eredményt.

Sok szülő nem beszél másik nyelvet vagy úgy érzi, nem elég jól kommunikál az adott nyelven – többek közt ezért is szeretné, ha gyermeke minél előbb, minél könnyebben elsajátítana egy újabb nyelvet.

Ebben az esetben semmiképp sem tanácsos, hogy a szülő a másik nyelven próbáljon meg beszélni a gyermekhez. Sőt kimondottan rossz lehet, ha az anya nem az anyanyelvén kommunikál a kisgyermekkel. Az apánál más a helyzet. Ha magas szinten beszéli az adott nyelvet – például nyelvtanár –, nem árt vele, ha használja. Ennek az az oka, hogy az apák érzelmileg jobban le tudják reagálni a problémás helyzeteket. Ha egy kisgyermek elesik és megsérül, az anya a felfokozott érzelmi állapotában valószínűleg nem azon gondolkozna, hogy hogyan reagálja le a helyzetet másik nyelven. Ha a gyermek azt látja, hogy az anya nem természetesen viselkedik, az összezavarhatja.

„Érdemes már egészen kis korban idegen nyelvű foglalkozásokra hordani a gyermeket, itt is a rendszerességen van a hangsúly. Akár már heti három alkalom is hasznos lehet” – ajánlotta a nyelvész. Sok szülő azonban értelmetlennek érzi a foglalkozásokat, mert a gyermek nem hajlandó megszólalni.

A nyelvi fejlődés időt igényel, ahogy az egynyelvű gyermekeknél is. Ha a gyermek nem szólal meg, az nem azt jelenti, hogy nyelvileg nem fejlődik. Ugyanúgy a második nyelvnél is megvan a preverbális szakasz. Felesleges azon aggódni, hogy mennyi idő telt el, az értése ugyanúgy fejlődik, és előbb-utóbb, ha biztosnak érzi magát, meg fog szólalni.

 

Nyelvérzék vagy motiváció?

A szakértő szerint nincs olyan, hogy egy gyermeknek nem jó a nyelvérzéke, vagy nem fogékony egy adott nyelvre. „Ez inkább pszichológia. Az agyi struktúrákban semmi olyan kimutatható sincs, ami egyértelműen a nyelvérzéket erősítené. Iskolás gyermekeknél inkább ott a hangsúly, hogy van-e kellő motiváció, tudjuk-e olyan helyzetbe hozni a gyermeket, hogy érdekelje a nyelv. A kisgyermekeknél mindegy. Ha például egy magyar házaspár külföldre költözik, a gyermek meg fogja tanulni az adott nyelvet még akkor is, ha a szülők nem beszélik, erre rengeteg példa van”.

 

Három nyelv egyszerre?

Ha pedig a két szülő eltérő anyanyelvű, az a legjobb, ha mindkettő a saját anyanyelvén beszél a gyermekkel. A tévhitek ellenére ez semmilyen problémát nem fog a gyermeknél okozni, nem zavarja össze. A gyermek ebbe nő bele, ehhez szokik hozzá. Ez az egyik legjobb módszer arra, hogy kétnyelvűvé neveljük. Sőt az is bizonyított, hogy a gyermekek egyszerre három nyelvet is el tudnak sajátítani természetes módon, és ez semmilyen idegrendszeri problémát nem okoz náluk. Ha például az anya az egyik nyelven, az apa a másik nyelven kommunikál, az óvodában pedig a harmadik nyelvet hallja, a gyermek mindhárom nyelvet egy időben képes elsajátítani.

Érdemes tehát a kisgyermekek nyelvelsajátításával minél többet foglalkozni, hiszen a tévhitek ellenére nem lesznek negatív következményei, és a több nyelv ismerete később a javukra válik. Kisgyermekként, játékosan elsajátítva egy új nyelvet sokkal könnyebb dolguk lesz, mintha felnőtt fejjel vágnának bele a nyelvtanulásba.

 

Forrás: hirado.hu

További programok »

FEL