A felnőtt lakosság mintegy 40 százalékának van valamilyen szintű ételintoleranciája, ami ma már világszerte népbetegségnek számít.
Az ételintolerancia lényege, hogy bizonyos ételek egyes emberek emésztőrendszerében nem kívánt reakciókat váltanak ki, mert a szervezet ellenanyagokat termel, ha azokat fogyasztják. A szakemberek azt tanácsolják, hogy ha valakinek nem szűnő emésztési problémái vannak, először azt kell kivizsgálni, nincs e valamilyen szervi betegség a háttérben.
Ha kiderült, hogy nincs más betegség, akkor egy, a vérből vett minta alapján – akár több mint 200 féle elemre kiterjedő laborvizsgálattal – kimutatható, ki milyen összetevőkre érzékeny. Az ételintolerancia kezelése nem igényel gyógyszert, a diéta betartásával a tapasztalatok szerint egy-két vagy három hónap leforgása alatt elmúlhatnak az akár évek óta fennálló gyötrő panaszok is.
Bagdiné Sebestyén Éva dietetikus a behir.hu megkeresésére elmondta: a megváltozott életmód az oka annak, hogy egyre többen szenvednek valamilyen ételintolerancitól vagy alergiától, hiszen más ételeket fogyasztunk, melyek nagy része tele van adalékanyagokkal. A szakember hangsúlyozta: fontos különbséget tenni az ételintolerancia és allergia között.
– Ételallergia kialakulhat gyermekkorban és felnőttkorban is. A lakosság körülbelül 1 százalékánál alakul ki felnőtt korában, míg 4-5 százaléknál már gyermekkorban. Az ételallergia tulajdonképpen a szervezet kóros reakciója az elfogyasztott élelmiszerekre, főként ezek fehérje tartalmára. A legtöbbször tojás a probléma, de lehet a mogyoró, a hal vagy a tenger gyümölcsei is– mondta el a szakember.
Arra is rámutatott, hogy három jellemző tünetcsoportja lehet az allergiáknak. Az egyik csoportba tartoznak a légzőszervi tünetek, tehát a torokkaparás- vagy fájás, orrdugulás, súlyos esetben pedig gégeödéma jöhet létre. A másik csoportba tartoznak a bőrtünetek, ami jelentkezhet viszketés, pattanás, kiütés formájában is. A harmadik csoportba tartoznak a bélrendszeri tünetek, a hasmenés, a megváltozott állagú széklet, a hányás.
– Az ételintolerancia jellemzője, hogy a különböző bontóenzimek hiányoznak a szervezetből. A leggyakoribb a laktózintolerancia, a gluténérzékenység és a fruktóz intoleracia – ismertette Bagdiné Sebestyén Éva.
Mindkét esetben, tehát allergia és intolerancia gyanújával is orvoshoz, gasztroenterológushoz kell fordulni. Allergia esetén a problémás élelmiszert ki kell hagyni az étrendből.
– Laktózintolerancia esetén le kell cserélni a tejtermékeket laktózmentes termékekre, valamint léteznek enzim-pótló tabletták, amelyeket étkezés előtt kell bevenni. A gluténérzékenység szigorúbb diétát követel meg, itt maga a diéta a kezelési forma. Ez sajnos nem múlik el, ezért a gluténmentes diétát tartani kell és nagyon figyelmesen el kell olvasni a különböző élelmiszerek címkéit, hogy meggyőződjön róla az érintett személy, hogy valóban gluténmentes termékről van-e szó. A fruktóz érzékenység gyümölcscukor érzékenységet jelent: mind a gyümölcsök, mind pedig a zöldségek tartalmaznak fruktózt. Ebben az esetben fruktózmentes vagy fruktóz-szegény diétát kell tartani – hangsúlyozta a dietetikus.
Hozzátette: a gluténérzékenység, illetve a diéta be nem tartása miatt elpusztulnak a bélbolyhok, ami felszívódási zavarokhoz, és fogyáshoz vezet.
