Erősebb kontrollt gyakorolhat a kórházak gazdálkodására a kormány, ha a kancellária-rendszer kialakításával párhuzamosan a gyógyszer-nagykereskedelmet is átalakítja, abban egyfajta centralizációt hajtva végre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közelmúltban tett kijelentése legalábbis ebbe az irányba mutat - írja a Magyar Idők.
A z Európai Bizottság tudomásul vette a magyar dohányellátó rendszer átalakítását – mondta a legutóbbi Kormányinfón Lázár János, hozzátéve: kérdés, hogy más, szintén kiemelten szabályozott termékek – például a gyógyszerek és az alkohol nagykereskedelme – esetében is felmerülhet-e egy központi ellátó kialakítása. A gyógyszerpiac ismerői szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai mögött egyelőre nincs kimunkált terv, ugyanakkor nem véletlen, hogy ezt éppen a kórházi kancellária-rendszerről folyó vita idején hozta szóba Lázár János.
Mint ismeretes, a kancellária-rendszerrel a közvetlenül a gyógyítással kapcsolatos szakmai kérdéseket kivéve a kancellárok gyakorlatilag teljhatalmú vezetői lennének a kórházaknak, amelyek gazdasági önállóságukat is elveszítenék azzal, hogy a tervek szerint 8-10 kórház kerülne közös irányítás alá. A kancellároknak a kórházadósságok újratermelődésének megakadályozása, az intézmények gazdálkodási egyensúlyának megteremtése lesz az egyik legfontosabb feladatuk. Emellett, mint a korábban lapunk birtokába került előterjesztésből kiderült, többek között a kórházi beszerzésekről is ők dönthetnének. A gyógyszer-nagykereskedelem most felvetett központosítása éppen ez utóbbi szempontból döntő jelentőségű, a kórházak beszerzéseinél ugyanis a gyógyszer az egyik legnagyobb tétel. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének adatai szerint az egészségügyi intézmények gyógyszerkiadásai 2008-ban még alig haladták meg a 101 milliárd forintot, 2015-ben már több mint 173,6 milliárd forintra rúgtak. Úgy, hogy az úgynevezett alapgyógyszerlistába tartozó hatóanyagokat, amelyekre minden kórháznak szüksége van, évek óta központi közbeszerzés keretében vásárolja meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, és ugyanez igaz egy sor nagyon drága készítményre (gyógyszerre, injekcióra, infúzióra) is.
Nem is most jutott először a kormány eszébe a gyógyszer-nagykereskedelem feletti erősebb kontroll: már az előző egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor regnálása idején, 2014-ben napvilágra került egy kormányülésről készült jegyzőkönyv, amely szerint már akkor a gyógyszer-kereskedelem állami monopóliummá tételét tervezték. Ebből azóta sem lett semmi, a patikákba döntő részben továbbra is három nagy gyógyszer-nagykereskedő szállítja az orvosságot: a Hungaropharma, a Phoenix és a Teva gyógyszergyár divíziója, a Humantrade. Ezek a cégek a kórházak ellátásában is részt vesznek, azon a piacon ugyanakkor az Euromedic-Pharma a piacvezető: több mint 130 gyártó termékeivel látja el az egészségügyi intézményeket. A kórházi adósságok java része feléjük fennálló tartozás, logikus lépésnek tűnhet tehát, ha a kancellária-rendszer kialakításával egy időben a beszállítói oldalra is a jelenleginél erősebb ráhatást szeretne gyakorolni a kormány. Már csak azért is, mert hiába konszolidálta egy évvel ezelőtt nem kevesebb mint 60 milliárd forinttal az egészségügyi intézményeket, a legutóbbi, július végi államkincstári adatok szerint ismét 54,3 milliárd forintot tett ki a lejárt kórházi adósságállomány, ami egy hónap alatt csaknem 3 milliárd forintos növekedés.
Forrás: Magyar Idők
