A „fogaskerekek” csikorogva indultak. Kiderült, az angol nyelv a valóságban nem úgy hangzik, mint a tankönyvekben, valahogy minden olyan érthetetlennek tűnt az első időkben. Gyorsan meg kellett tanulni a legalapvetőbb szavakat, mondatokat, ha szót akartak érteni az idegennel. Ám pont ez lett a titka a sikeres nyelvtanulásnak, éppen az, hogy nem lehetett vele más nyelven beszélni, csak az ő nyelvén.
14 éven keresztül működött Kétsopronyban az angol nyelvtanítás angol anyanyelvű oktatókkal alapítványi keretek között, majd lépcsőzetesen az általános iskolai tanítás része lett. A nyelvi program elhozta az itteni gyerekeknek a nagyvilágot. A tanévet követő angol táborokban sorra vették Amerika történelmi eseményeit, a nagy felfedezések korát, a függetlenségi háborút, a zenei, kulturális jellemzőket, mindent, „ami Amerika”.
Ez idő alatt mindig sikerült megtalálni a következő angoltanárt az itt lévő önkéntesnek, aki kitanította az utána jövőt a tanítás szakmai kérdésein túl az alapvető túlélési technikákra is. Mert azért ez nem volt mindig könnyű. Hátrahagyni családot, országot, kultúrát, eljönni egy kis faluba egy tanévre; felért egy beavatási szertartással. Különösen szívszorító pillanatai mindig az utolsó napoknak voltak, amikor tanár és diák egyaránt tudta, hamarosan tengerek, világok fogják elválasztani őket egymástól.
A harmincéves találkozón az egykori angoltanárok – ma már meglett családapák, családanyák – elmondták, hogy nemcsak adtak, nagyon sokat kaptak is a falutól. A közösség megélését, az egymásra utaltságot, emberi kapcsolatokat, kitartást, erőt a nehézségek elviseléséhez.
Heten látogatottak „haza” Kétsopronyba július 1-én. Elhozták a családtagjaikat, gyerekeiket, házastársaikat, mintegy 21-en érkeztek, végig élvezev a falu vendégszeretetét a találkozó napjai alatt. Azonfelül egykori tanítványok, szülők, barátok is eljöttek. A program folyamán felejthetetlen pillanatokat élt meg a település közössége. Hálával emlékeztek az angol órákra, a tanév végi nyelvi táborokra, a tanórákon kívüli találkozásokra, közös játékokra, kirándulásokra, ami eltéphetetlen köteléket teremtett a két világrész lakói között.