Az előadáson egyebek mellett elhangzott, hogy a jövőről való gondolkodás során mindenekelőtt a fizikai és technológiai korlátokat kell figyelembe vennünk. Nem érdemes olyan terveket készíteni, amelyek megvalósítása eleve reménytelen, hiszen ezzel értékes időt és egyre fogyatkozó erőforrásokat pazarolunk el. A klímaváltozás következményei például már évtizedekkel ezelőtt előrejelezhetők voltak. A modellek figyelmeztettek arra, hogy Magyarországon is súlyosbodhat a szárazság, átalakulhat a víz körforgása, és komoly veszélybe kerülhet a mezőgazdaság.
– A felmelegedés hatásai ma már egyre kézzelfoghatóbbak. Az erdők állapota, különösen a Börzsönyben tapasztalható kiszáradás jól mutatja, hogy a természetes rendszereknek is vannak kritikus határaik. Egy fa bizonyos mértékű csapadékhiányt még képes elviselni, de létezik olyan pont, ahonnan már nincs visszaút. Ha az egymást követő száraz évek tovább folytatódnak, erdeink rendkívül súlyos állapotba kerülhetnek – hangsúlyozta a fizikus.
Andó István, az est szerbezője, Szalóczy Zsolt és Juhász Zoltán, a bibliotéka direktora – Fotó: Nagy Levente / Békés Megyei Könyvtár
Szalóczy Zsolt hozzáfűzte, az energiafelhasználás területén szintén alapvető változásra van szükség. A globális energiarendszer működtetése egyre nagyobb költségekkel jár, miközben folyamatosan nő az energiaigényünk. Egyre több eszközt, berendezést és technológiát használunk, amelyek mind jelentős energiát igényelnek. A jövő egyik legfontosabb feladata ezért nem pusztán az energiaellátás átalakítása, hanem az igényeink tudatos csökkentése is.
A megújuló energiaforrásokra való átállás önmagában nem jelent megoldást, ha közben nem változtatunk a fogyasztási szokásainkon és a gazdaság működésén. A lehetőségeink ugyanis várhatóan tovább szűkülnek, ezért a jólét jelenlegi szintjének fenntartása sem tekinthető magától értetődőnek. A nyugat-európai jólét növekedése már évtizedekkel ezelőtt megtorpant, ami részben magyarázatot adhat a társadalmi elégedetlenségre és a fiatalok jövőképpel kapcsolatos bizonytalanságára is.
– A felkészülés nem kizárólag állami feladat – folytatta. – Az egyéneknek, a vállalatoknak és a társadalom minden szereplőjének megvan a maga felelőssége. Egy esetleges energiakimaradás vagy vízellátási probléma már nem elképzelhetetlen forgatókönyv. A háztartások számára például a 72 órás alapvető készletek kialakítása is fontos lépés lehet. Emellett a víz- és energetikai infrastruktúrát is úgy kell fejleszteni, hogy képes legyen alkalmazkodni a megváltozott természeti körülményekhez.
Fotók: Nagy Levente / Békés Megyei Könyvtár
A legfontosabb azonban az, hogy ne csak akkor kezdjünk el cselekedni, amikor már bekövetkezett a baj. Az alkalmazkodást már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna kezdenünk, hiszen a korábbi tudományos előrejelzések jelentős része ma is igazolható. A fizikai korlátok nem szűnnek meg attól, hogy nem veszünk róluk tudomást, és az emberi alkalmazkodóképességnek is vannak határai.
A változások megértésében az oktatásnak is kiemelt szerepe van. Fontos, hogy a klímaváltozás, az energiahasználat és a fenntarthatóság kérdései a fiatalabb generációk számára is érthetővé váljanak. A tudás önmagában nem oldja meg a problémákat, de segíthet abban, hogy reális célokat tűzzünk ki, és elkerüljük a rossz döntéseket.
– A felkészülés és a társadalmi együttműködés elősegítését szolgálja a Cassandra-program is, amely egy nemzeti reziliencia-központ létrehozásának szükségességére hívja fel a figyelmet. A kezdeményezés társadalmi konzultáció keretében várja az érdeklődők véleményét és javaslatait – tette hozzá.
