Szép lassan odaért a cigaretta ára, ami már sok lehet a magyaroknak, írta meg a napi.hu. Valószínűleg túl lassan, mert a mostani emeléseket már igazából az unió kényszerítette ki.
Kétszer volt mostanában jövedékiadó-emelés, amely 200-250 forinttal is növelhette egy doboz cigaretta árát, A Pulzus és a Napi felmérésében megkérdezett dohányosok 23 százaléka válaszolta azt, hogy az 1700-1800 forintos ár már túl magas, és le fogja tenni a cigarettát.
Pár hónap alatt ekkora emelkedés sokkal inkább vág a pénztárcába, mint ha fél évente szembesülnek egy 40-60 forintos drágulással.
A Pulzus Kutató a lap megbízásából kérdezte, hogy a drágulás miatt változtat-e dohányzási szokásain, vagy akár már meg is tette korábban.
A 18 évnél idősebb lakosság 31 százaléka dohányzik saját bevallása szerint, ez az elmúlt években is így volt, és közel 2,5 millió főt jelent.
A dohányosoknak pedig igen jelentős része, közel negyede válaszolta, hogy az 1700-1800 forintos ár túl magas, le fog szokni a cigarettáról.
10 százalékuk azt mondta, hogy áttér a töltésre, ez ugyanis jóval olcsóbb, mint a már megtöltött, dobozos cigaretta. 8 százalék válaszolta azt, hogy az elektromos cigarettát vagy a hevített dohánytermékeket választja. 22 százalék azonban nem törik meg, és bármennyire is drága a cigi, nem fog róla leszokni, még ha emiatt esetleg másról is le kellene mondania.
A válaszadók legnagyobb csoportja, 37 százalék válaszolta azt, hogy már korábban úgy döntött, hogy az előbb felsorolt alternatívákat választja.
Ez a tanulmány is azt mutatta ki, hogy a magyarok Európa legerősebb dohányosai között vannak.
– A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30%-hoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között. Csaknem minden harmadik magyar férfi, illetve minden ötödik magyar nő napi rendszerességgel dohányzik; ez az eltérés a tüdőrák okozta magas halálozási arányszámokban is tükröződik. Ezenfelül Magyarországon a dohányzás gyakoribb a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében, ahol a dohányzók aránya több mint kétszer annyi, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Magyarországon a 15 éves serdülők körében is az uniós átlag feletti a rendszeresen dohányzók aránya (20%, szemben a 14%-os uniós átlaggal), ezen belül pedig többé-kevésbé azonos a magyar lányok és fiúk aránya – írták.
Forrás: napi.hu/szeretlekmagyarorszag.hu
