Többet költöttek vetőmagra idén a gazdálkodók, a tonnánkénti átlagár tavasszal csaknem 3 ezer forinttal haladta meg a 2016. őszi szintet. A vetőmag-forgalmazók évente csaknem 100 milliárd forint értékű árut értékesítenek a hazai piacon. A magyar termelők körében a honi fajták mellett a nyugat-európai nemesítésűek a legnépszerűbbek.
Búzából elsősorban a hazai nemesítésű fajtákat választják a gazdálkodók, az őszi árpából azonban három európai fajta áll a dobogó első három fokán – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. Tavaszi árpából szinte kizárólag európai uniós fajtákat vetnek a magyar gazdák, míg tavaszi búzából és zabból az európaiak mellett hazait is használnak. A hibrid növények esetében elsősorban a Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Államokból származó szaporítóanyagok a kelendőek.
Az összesített adatok alapján kukoricából, napraforgóból és őszi káposztarepcéből szinte kizárólag hibrid fajtákat használnak a gazdák. Az AKI statisztikája szerint a magyar gazdálkodók jelentős része a kalászos gabonaféléket még mindig az árutermelésből származó gabona magjáról veti, a piacon kapható, úgynevezett fémzárolt vetőmagok aránya sok esetben a harminc százalékot sem éri el.
A hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az eladások felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce teszi ki, a forgalmazók évente közel száz faj ezerötszáz fajtáját értékesítik. A Vetőmag Szövetség minden évben közzéteszi a kalászos gabonákra meghatározott tájékoztató árakat. Ettől a kereskedők eltérhetnek, a gazdák számára viszont irányadó a költségeik kialakításakor. A tájékoztató ár 2016 őszén 89 600 forint volt tonnánként, 2017 tavaszára azonban már 92 200 forintra becsülték a vetőmagok értékét. Az elmúlt években az árak jelentősen ingadoztak, míg 2009-ben 62 ezer forintba került egy tonna vetőmag, 2012-ben 115 ezer forintot kértek érte a kereskedők.
A nemesítőházak, illetve fajtatulajdonosok célja olyan fajták előállítása, amelyek kiváló alkalmazkodóképességükkel tolerálják az időjárás viszontagságait, a talajadottságok különbségeit, valamint a kórokozók és a kártevők okozta kártételeket. Évente átlagosan 25-30 szántóföldi faj 850-900 fajtajelöltje kerül kísérleti fázisba. A nemesítésnek idehaza nagy hagyományai vannak, az elmúlt 125 évben 7515 fajtát törzskönyveztek az országban. Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel százezer tonna vetőmagot értékesítünk külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja.
Forrás: magyaridők.hu
