Dömötör Csaba: A családok ügye alapjaiban befolyásolja a következő évtizedeket

2019. október 9. 15:32 | behir

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden, Békéscsabán járt. Ellátogatott a 7.Tv Aktuális című műsorába is, ahol egyebek mellett a kormány kiemelt célkitűzéseiről beszélgetett vele Kugyelka-Zámbori Eszter műsorvezető.

– Most használták először önök is az új M44-es gyorsforgalmi út múlt héten átadott szakaszát. Mennyire volt más érzés így megközelíteni Békés megyét?

 

Sokszor jártam erre, és emlékszem arra, hogy hányszor merült fel az M44-es kérdése, nemcsak a kampányokban, hanem a választások közötti időszakokban is. Rengeteg szórólapot megjárt ez a fejlesztés. Időről időre csak arról volt szó, hogy valamikor majd meglesz. Végre eljött az az időszak, amikor már ezt közvetlenül is érezhetjük. Most egy szakaszt adtak át, de ez is Békéscsabát és Budapestet közelebb hozza közel 30 perccel, ami komoly dolog. Időt lehet megspórolni, másrészről pedig sokkal biztonságosabb így a közlekedés. Tudjuk, hogy milyen nagy átmenő forgalom van ezen az úton, tehát a biztonság is nagyon fontos szempont. Segítséget jelent ez a fejlesztés a mindennapokban is. Jó hogy elkészült, és kétéves távlatban a többi szakaszt is be fogják fejezni.

 

 

– Gazdasági szempontokból mennyire fogja helyzetbe hozni ez Békés megyét?

 

Mindenképpen, mert ahol jobb az infrastruktúra, ahol jobbak az utak, jobb a vasúti hálózat, az az ipari beruházásokra is jelentős hatást gyakorol, úgyhogy mindenképpen várhatunk előrelépést ezen a téren is.

 

– A kormány kiemelt célként tűzte ki a családok támogatását. A legfrissebb információk szerint nyár végéig mintegy 114 ezer család igényelte a CSOK-ot. Mennyire sikeres a számok alapján az ilyen jellegű családtámogatás?

 

Az eredmények biztatóak. Több hullámban vezette be a kormány a családtámogatási intézkedéseket. A családi adókedvezmény, illetve az otthonteremtési program már évek óta bizonyítja az életképességét. Több mint 100 ezer család igényelte az otthonteremtési kedvezményt. De azért ne feledjük el, hogy tavaly volt egy családi konzultáció. Több mint egymillióan vettek benne részt. Ennek az eredménye jelölte ki a nemrég elindult családvédelmi akció alapjait. A kormány ez alapján tudott döntéseket hozni. Itt számos intézkedésről van szó, de a legfontosabb talán a babaváró támogatás. Most július elsejétől 10 millió forintos kedvezményes kölcsönt igényelhetnek a fiatal párok. Úgy néz ki ez a dolog, hogyha megszületik az első gyermek, akkor kamatmentes lesz, és 3 évre felfüggesztik a törlesztést. Hogyha a második gyermek megszületik, akkor a harmadát elengedik. Hogyha pedig a harmadik is megszületik, akkor az egész tartozást elengedik. Ez egy újfajta támogatási lehetőség. Kevés európai országban van hasonló, nagy reményeket fűzünk hozzá. Az természetesen mindenkinek a privát döntése, két emberre tartozik, hogy vállal-e gyermeket, mikor vállal gyermeket, mikor házasodik. De azt mindenkinek érdemes tudnia, hogyha úgy dönt, hogy családot alapít, gyermeket vállal, akkor többféle támogatás közül lehet Magyarországon választani. Talán ennek is köszönhető, hogy a házasságok száma növekedett az elmúlt években, a válások száma csökkent, és a gyermekvállalási hajlandóság is jelentősen javult a korábbi évekhez képest. Ezen az úton szeretnénk továbbmenni.

 

– A Budapesti Demográfiai Csúcson sorsdöntő kérdésnek nevezte a családok ügyét. Kifejtené, hogy ez miért is sorsdöntő?

 

A családok ügye nemcsak egy szakpolitikai kérdés, mert alapjaiban befolyásolja az előttünk álló évtizedeket. Születik-e elég gyermek Magyarországon, és a migráció kérdésével is összefüggésbe hozom: hogy mi élünk-e majd itt 100 év múlva a Kárpát-medencében. Ha igen, akkor mennyien? Tehát ez egy, a nemzet jövőjét alapjaiban érintő kérdés. Ezért is törekszünk arra, hogy amikor családpolitikai intézkedések, döntések születnek, akkor lehetőleg minden élethelyzetet figyelembe vegyünk. Azokét, akik még csak most fognak házasodni, akik egy gyermeket nevelnek, akik már nagycsaládosok, de a nagyszülők helyzetét is igyekeztünk figyelembe venni. Január elsejétől már elindul a nagyszülői GYED is. A kormány ezzel is szeretné kifejezni a megbecsülését azok irányába, akik több évtizedet dolgoztak, és tudjuk, hogy milyen fontos szerepet játszanak az unokák nevelésében.

 

– Hogyan segíthetnek a családtámogatások, akár a falusi CSOK a Békés megyében élőkön?

 

Amikor arról beszélünk, hogy minden élethelyzetet szeretnénk figyelembe venni, az nemcsak korosztályokra vonatkozik, hanem arra is, hogy az ország minden részén élők helyzetét is szeretnénk figyelembe venni. Nagyon fontos kérdés volt az elmúlt években, hogy a falusi létforma tud-e annyira vonzó lenni, mint mondjuk a városi létforma. Tehát a falvak vonzóképességét is érdemes megerősíteni. Nagyon fontos kérdés volt sok helyen, hogy vajon megmaradnak-e a fiatalok, ottmaradnak-e a szülőfalujukban, vagy éppen elköltöznek a városokba. Ez szintén magánjellegű döntés, sok minden befolyásolja. De szeretnénk azt elérni, hogy a lakhatásukban támogatást kapjanak azok a fiatalok, akik mindenképpen szeretnének a szülőföldjükön maradni. A falusi CSOK ebben egy fontos szerepet játszhat. Itt arról van szó, hogy azok a vissza nem térítendő támogatások, amelyeket korábban új lakásokra lehetett igényelni, ugyanazokat az összegeket a kis településeken használt lakás vásárlására és felújításra is fel lehet majd használni. Ez jelentős segítséget jelent. Mert hogyha figyelembe veszem azt, hogy a vidéki falvakban alacsonyabb az ingatlanok árszínvonala, akkor ezekkel a támogatásokkal – fix összegről van szó –akár az ingatlanvásárlás jelentős részét is meg lehet oldani. Ez egy olyan segítség, ami korábban nem volt. Azt gondolom, hogy sokan fognak vele élni.

 

– Említette a migrációs helyzetet. 2015 és 2017 között a migrációs hullámot Békés megyében is érzékeltük, most kevésbé. Mik a jelenlegi tapasztalatok és adatok ebben a tárgykörben?

 

Hogyha kevésbé érzékelik a migrációs nyomást, az jelentős összefüggésben van azzal, hogy már áll a fizikai határzár évek óta. Egy dolog az, hogy fizikailag magunkat meg tudjuk védeni, de éppúgy ki kell építeni a védelmünket jogi értelemben is. Mire is gondolok? Amikor állt a határzár, akkor is nagyon sokan használták ki az uniós szabályozás kiskapuit, és magukat menekültnek, kiskorúnak állították be, így próbáltak az Európai Unió területére lépni. Ezért kellett kiépíteni a jogi határzárat is. De ez még nem minden. Mert még mindig nem zárult le a kvótavita. A kvótavita lényege, hogy van egy arra irányuló törekvés, hogy akik már beérkeztek Európába, vagy ezután fognak érkezni, őket kötelező jelleggel szétosszák az uniós tagországok között. Tehát egy dolog az, hogy magunkat védjük fizikailag, és jogi eszközökkel is, de ugyanakkor a brüsszeli vitákban is helyt kell állnunk. Mert ha másokon múlna, vagy egyes brüsszeli vezetőkön múlna, akkor például a Franciaországba vagy Németországba beérkezett bevándorlókat is visszatoloncolnák ide Magyarországra. Mi ezt szeretnénk elkerülni. Hogy ennek az aktualitását is alátámasszam, volt egy kormányátalakítás Olaszországban, és az új kabinet – régi új, mert a miniszterelnök ugyanaz, de a kormányzó pártok változtak – teljesen más politikát folytat, mint korábban például Salvini belügyminiszter úr. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy hangosan szorgalmazzák ezt a kvótát. Ennek eredménye az, hogy Franciaország, Németország, Olaszország és Málta már meg is állapodott abban, hogy ők közösen javasolják újra a kvótarendszert. Ezekben a napokban zajlik az uniós belügyminiszterek csúcstalálkozója, és itt szeretnék ezt napirendre emelni. Tehát amit gyakran letagadnak, azt időről időre megpróbálják újra a napirendre csempészni, és el akarják fogadtatni a kvótát. Úgyhogy miközben itt az önkormányzati választási kampány lázában égünk, miközben családtámogatási intézkedésekről kell dönteni, zajlanak a béremelési programok, eközben a brüsszeli fronton is helyt kell állnunk. Mert nem lenne jó, hogyha – miközben népszavazáson, országgyűlési választásokon a magyarok tömegével elutasították a kötelező kvótát –  most egy csendes délutánon ezt mégiscsak áterőltetnék a napirenden, lenyomnák a tagállamok torkán. Ezért is tartom fontosnak, hogy itt is elmondjam: a kormány álláspontja nem változott. Hogyha rajtunk múlik, akkor egyáltalán nem lesz kvóta. Ez a Békéscsabán élőket egyébként úgy érintené, hogy az ilyen típusú kvótarendszer hatásai mindig helyben jelentkeznek. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Magyarországra vonatkozni egy kvóta, de az itt élők ezt nem érzik. Valójában, ha a német példát nézzük, ott az egyes régiók és városok között osztották el a bevándorlókat, és ez Magyarországon is így lenne, ha a kormány nem állna ki a saját álláspontja mellett.

 

– Brüsszelt említette. A kormány hogyan látja Magyarország szerepét, illetve helyzetét jelenleg az Európai Unión belül?

 

Hogyha egyszerűen szeretném leírni azt, hogy mi a fő vitapont az európai politikában, akkor valójában az, hogy hol szülessenek a mi életünket meghatározó döntések. Mi azt mondjuk, hogy továbbra is a nemzetállamok szintjén kell meghozni ezeket a döntéseket. Bár nagyon fontos a nemzetek közötti együttműködés, de változatlanul az egyes nemzetállamok játsszák a meghatározó szerepet, és ezen belül is a megválasztott képviselők, az országgyűlés. Nekik kell a legfontosabb döntéseket meghozni. De van egy másik gondolat is, ami arról szól, hogy létre kell hozni az Európai Egyesült Államokat, ami azzal járna, hogy bizonyos jogokat át kéne Brüsszelbe telepíteni. Akár a bérek meghatározásának jogát, vagy nyugdíjak meghatározásának jogát, vagy annak a jogát, hogy kit engedünk be az országunkba, és kiket nem. Nagyon sok képviselője van ennek a gondolatnak, de azt gondolom, hogy nincsen többségi támogatottsága. Valójában ez a fő döntési pont, és a legtöbb vita, legyen az bevándorlás, vagy gazdaságpolitika, végső soron ebbe az irányba mutat. Azon dilemma irányába, hogy hol szülessenek a minket meghatározó döntések. A kormány politikája ebben sem fog változni. Mi olyanokat küldtünk Brüsszelbe, akik a hazájukat, Magyarországot képviselik Brüsszelben, nem pedig Brüsszelt képviselik idehaza. Ilyen értelemben egyébként nagyon nagy a különbség az ellenzéki pártokhoz képest, akik mint láttuk az elmúlt hónapokban, arra használják az európai parlamenti képviselőségüket, hogy a magyarok jelöltjeit fúrják Brüsszelben. Szerintünk ez nincsen rendjén.

 

– Mi a kormány jelenlegi álláspontja a klímavédelemmel, a környezetvédelemmel, illetve az ehhez kapcsolódó teendőkkel kapcsolatosan?

 

A klíma védelme, a környezet védelme hosszú távon is nagyon fontos dolog. Sokkal fontosabb annál, mintsem hogy a napi pártpolitikai csatározások martaléka legyen. Mindannyian élhető környezetet, tisztább levegőt, tisztább vizet szeretnénk. Megkockáztatom, hogy ebben akár egyetértés is van a magyar parlamenti pártok között az alapvető célok tekintetében. Abban már lehet vita, hogy ezt a célt hogyan érjük el, milyen eszközökkel. A kormány álláspontja az, hogy úgy kell figyelemmel lennünk a környezetvédelmi szempontokra, hogy közben ugyanúgy figyelembe vesszük a magyar vállalatok, és a magyar állampolgárok teherbíró képességét. Ha sok olyan javaslatot – például az áram árának emelését – amit ők szorgalmaznak, megvalósítanánk, az óriási többletkiadásokkal járna. Tehát nekünk ezt a két szempontot kormányzó közösségként figyelembe kell vennünk. Ami pedig a hosszú távú dolgokat illeti, Magyarország már eddig is tett vállalásokat, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén. Azokat a vállalásokat, amiket mi tettünk, teljesítjük. Jobban, mint az uniós átlag. Azzal, hogy a paksi beruházás elindul, még tovább sikerül majd csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat. Nem is beszélve arról, hogy az ország számos pontján több száz elektromos járművet szereznek be az önkormányzatok, amelyek megint helyben tudják csökkenteni majd a szén-dioxid kibocsátását. Egy olyan területről van szó, ahol a kormány folyamatosan cselekszik, de összességében azt szeretnénk elérni, hogy ez a téma ne legyen a napi pártpolitikai csatározások martaléka, mert sokkal fontosabb témáról van szó.

 

 

További programok »

Itthon

FEL