A meder nagy területeken növényborítás nélküli, így a felszínét közvetlenül éri az erős napsugárzás, mely gyorsan felmelegíti a kopár aljzatot. A forró felszín pedig a vele közvetlenül érintkező levegőréteget is áthevíti. Így különböző hőmérsékletű -ezáltal különböző sűrűségű- légrétegek alakulnak ki, melyek határán a fény megtörik. Emiatt alakul ki egy látványos légköroptikai jelenség, melyet délibábnak nevezünk. A Fehér-tó medrében csalóka látványt okoz ez a jelenség, mintha víz hullámozna a száraz mederben, ahol a tereptárgyak tükörképe is feltűnik.
Fotó: Palcsek István Szilárd
A napos, gyorsan melegedő körülmények a kisméretű forgó szelek kialakulásának is kedveznek. Ilyenkor a felszínhez közeli légrészek hamar átmelegszenek és a könnyebb levegő hirtelen emelkedni kezd, melyben alacsony légnyomás alakul ki. A keletkező légburokba minden irányból áramlik a levegő, ami ezután forgó mozgásba kezd. Az így kialakuló porördögök az aprócska méretektől a több méteres magasságig is fejlődhetnek, melyek nemcsak a port, hanem a különböző elszáradt növényi részeket is gyakran magukkal ragadják.
Forrás: KMNP
