A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén egyre gyakrabban láthatunk nyári ludakat a városok, falvak közelében. Még az is előfordul, hogy a városok belterületén lévő anyaggödrökben költenek, s egészen közel engedik magukhoz az embereket. Bizonyára sokan tudják, hogy a ma ismert házi ludakat a nyári ludakból tenyésztették ki. A vizes élőhelyek melletti réteken legelésző kislibákat az emberek hazahajtották és otthon felnevelték. Egy részüket elfogyasztották, más részüket megtartották. A tojásokból kikelt kislibákat háziasították, ezekből tenyésztették ki később a különféle színárnyalatú és nagyságú ludakat.
A vizes élőhelyek csökkenése miatt a nyári ludak állománya az 1950-es évekre drasztikusan lecsökkent. Az 1960-as években fokozottan védetté nyilvánították, ennek hatására számuk elkezdett növekedni, főként a Kis-Balatonon, a Hortobágyi halastónál, a Fertő-tónál és a Biharugrai-halastavaknál. A faj 2013. óta már vadászható Magyarországon. A nagyobb tavak után az állomány szaporodásával párhuzamosan a nyári ludak kezdtek megjelenni a kisebb vizes élőhelyeken, például az anyaggödrökben. Békés megyében 1999-ben dr. Tóth László a barna rétihéják felmérése során talált először anyaggödörben költő nyári ludakat. Az utóbbi öt évben ez a tendencia felerősödött.
Az anyaggödrökben nem nagy a vízfelület, de ha van mellette a nyári ludak számára megfelelő táplálkozó terület, akkor sikeresen fel tudják nevelni fiókáikat. Az elmúlt két évben Szeghalmon és Füzesgyarmaton már a város belterületén lévő vályogvető gödrökben is megtelepedtek és sikeresen költöttek nyári ludak. Teljesen megszokták az embereket, nem félnek tőlük. A Szeghalom és Füzesgyarmat közötti műút mellett is van egy öthektáros nádasos élőhely, ahol szintén szép számban fészkelnek nyári ludak. Az autósok és a kerékpárúton biciklizők egészen közelről láthatják a békésen legelésző madarakat. Biharugrán, a Bihari Madárvártánál szintén sok nyári lúd költ, a látogatók itt is közelről megfigyelhetik őket.
