A szoborsétányon található egy Áchim L. Andrásról készült alkotás, melyet 1971-ben, születésének századik évfordulója alkalmából készíttetett Békéscsaba városa. 1991-ben, születésének 120. évfordulóján pedig emléktábla került a Kastély utca 8. szám alatt található szülőháza falára. A magyar és szlovák nyelvű felirat agrárpolitikusnak, országgyűlési képviselőnek írja le Áchimot. Halálának 100. évfordulója alkalmából a „hálás utókor”, a Fiume Szálloda aulájában kétnyelvű emléktáblát helyezett el, amely Ady Endréhez fűződő barátságáról szól.
A Felvégi régi temető területén 1968-ra készült el egy 250 lakásos lakótelep, melyet átadásakor az itt található utcáról, Mokry utcai lakótelepnek neveztek el. Egy év múlva azonban már Áchim L. András-lakótelep néven jelent meg a közterületi térképeken, bár sokan a mai napig eredeti nevén ismerik. Itt 981-ben helyeztek el egy Áchimot ábrázoló, egészalakos mészkőszobrot, mely Markolt György alkotása.
A békéscsabai városháza dísztermében 16 nagyméretű festmény található, melyeket Tóth Ernő festőművész készített. A bejárat felett vannak azok, melyek a Békéscsaba életében meghatározó szerepet betöltött embereket ábrázolják, köztük található Áchim L. András képe is. Szintén a városházán, a földszinti árkádsoron látható egy magyar-szlovák nyelvű emléktábla a következő felirattal: "Áchim Liker András agrárpolitikus, képviselő halálának centenáriumán tisztelettel emlékeznek a csabai polgárok 2011".
Békéscsabán a róla elnevezett utca korábban (1851-től) Mészárszék utca volt, ezt 1910-ben Mészáros utcára változtatták, Mészáros Lázár 48-as honvédtábornok emlékére. Az új utcaelnevezés csak egy évig volt hatályban, hiszen 1911. november 16-án a békéscsabai képviselőtestület Áchim L. Andrásról nevezte el az utcát.
1971-ben avatták fel itt (volt házának helyén) azt az emléktáblát, mely a „századforduló kiemelkedő parasztpolitikusának” nevezi őt.
A Szlovák Tájház területén található egykori kékfestő műhely 2006-ban felújításon esett át, azóta az Áchim-terem nevet viseli. 1956-ban a Rózsa Ferenc Gimnázium (ma Evangélikus gimnázium) falára emléktábla került, a következő felirattal: „Áchim L. András az agrárszocialista mozgalom egyik vezetője emlékének. 1956.V.15. Az iskola ifjúsága”. A tábla arra utal, hogy Áchim L. András itt kezdte gimnáziumi tanulmányait.
Gerendáson, mely Áchim L. András korában Békéscsabához tartozott, tábla található a Szlovák Emlékházon, mely arra emlékeztet minket, hogy Ady Endre 1908-ban gerendási tanyáján kereste fel őt.
Áchim L. András impozáns sírja pedig a Berényi úti temetőben található.
Dedinszky Gyula a Vidám Csaba című könyvében – mely a Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában jelent meg – többek között a következő anekdotákat olvashatjuk róla:
„Áchim L. András az urakat ingyenélőknek, a nép született ellenségeinek tartotta, ezért ahol lehetett, borsot tört az orruk alá, megalázta, nevetségessé tette őket. Egyszer is - névnapján - a városházi urakat meghívta tanyájára vendégségbe. Volt ott étel-ital fölösen, a főattrakció mégis a birkapaprikás volt, amit nem akárhol tudnak jól készíteni. Az urak farkasétvággyal ettek, nem kímélték a házigazdát, nem féltek, hogy kieszik mindenéből. De csakhamar tünedezni kezdtek az asztal mellől, egyik a másik után, arra a helyre, ahová a király is gyalog jár. Áchim ugyanis a paprikásba jó adag ricinust kevert. Nagy hahotával fogadta vendégeit, amikor azok a megpróbáltatásoktól kimerülve, sápadtan visszaszállingóztak a szobába.
Áchim azonban nemcsak ellenfelei rovására csinált tréfákat, nem kímélte ő legjobb embereit sem. Egyik leghűségesebb híve volt Pollák Arnold zsidó kocsmáros, akinek Berényi úti ivója volt Áchim híveinek és korteseinek fő találkozó helye. Egyszer tanyáján ezt a Pollákot is az öntudatlanságig leitatta, egy koporsóforma ládába rakatta, s a béressel kocsin így küldte haza a városba. Pollákné ott ájult el a kocsinál, amikor férjét koporsóban fekve, mozdulatlanul meglátta.
Frappáns közbeszólásai voltak Áchimnak. Bár néha kíméletlenek és durvák. Még saját párthíveinek gyöngeségeit is kigúnyolta, de ezt megbocsátották neki. Egy képviselő-testületi gyűlésen a tanyai községi iskolák szaporításáról tárgyaltak, mivel a meglévők túlzsúfoltak voltak. Fölolvasták a felsőbb hatóságok erre vonatkozó leiratait, a szónokok pro és contra beszéltek. Uhrin Pál képviselő-testületi tag, Áchim egyik legodaadóbb híve, kukorékoló hangján közbekiált: - „Ming háromszázon jártong ety uskolába, migizs jóv vót!” Áchim azonnal rászólt: - „Meg is látszik kenden!”
