Arról, hogy mi is az a Bábos Drámaíró verseny, bővebben itt írtunk, míg arról, hogy kik játszák majd el a verseny során írt darabokat, itt számoltunk be. Most pedig következzen a rendezők bemutatkozása!
Ecsedi Csenge Berta Zalaegerszegen született, és pár éve újra otthona lett ez a város. Dolgozik színészként, rendezőként, dráma tanárként, kulturális szervezőként. A színház mindig is az élete középpontja volt, mindössze öt éves volt, mikor a celldömölki Soltis Lajos Színház tagja lett, ahol napjainkban is dolgozik. "Művész családból származom, anyukám színésznő, apukám képzőművész volt, így nem véletlen, hogy én is erre az útra tévedtem. Kamasz koromban vonzott a nagyváros így Budapestre mentem tanulni a Vörösmarty dráma tagozatára, a gimnázium mellett továbbra is dolgoztam színészként vidéken. Érettségi után pedig Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban is elkezdtem előadásokban szerepelni, táncolni. Itt játszottam először beavató színházi előadásban, ami annyira megtetszett, hogy később jelentkeztem a Káva Részvételi Színház színész-drámatanár szakára" - írja bemutatkozásában. Mindezek mellett 2011-től gyerekekkel kezdett foglalkozni, színjátszó csoportokat, nyári táborokat vezet. A tanítás fontos része az életének, jelenleg is van egy saját színi iskolája, a Szabad-kör. "2017-ben felvételt nyertem a Színház és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakára és végül 2022-ben Svájcban végeztem az Accademia Teatro Dimitri -Master of Arts szakán. Jelenleg a Kollázs Kulturális Egyesület elnöke vagyok, ahol gyerek és felnőtt előadásokat is készítünk. Célunk, hogy olyan vidéki településekre is minőségi kulturális programokat tudjunk eljuttatni, ahova kőszínházi vagy bábszínházi előadásokat nem forgalmaznak, elsősorban Zala és Vas vármegyében. Az utóbbi években elkezdem a színház pedagógiát önismereti és terápiás módszernek tekinteni, és kollégáimmal, barátaimmal ezt fejleszteni. Úgy érzem, hogy ez az út lett az én utam, amiben a közösségi színház több mint egy munkahely. Számomra az alkotás folyamata a tréningek és az ott megtapasztalt élmények lettek a fontosak. Igyekszem ezt a színvonalat megtartani színházi munkáim során is, és rendezéseim során egyaránt. A színház egy nagy játék és én szeretek játszani" - zárja sorait.
Fodor Orsolya Magyarországon alkot szabadúszó színházi rendezőként, bábrendezőként. Emellett dramaturgként, tanárként és előadóként dolgozik számos együttműködésben, kollaborációban. "Munkáimban fontos szerepet tulajdonítok a műfajok kölcsönhatásának, a tudásmegosztásnak, valamint az alkotói szerepek közötti átjárhatóságnak és a folyamatos újradefiniálásnak. A színház a legfontosabb kommunikációs csatornám. Az utóbbi időben az autofikciós formátumok, a talált terek lehetőségei, valamint a bábszínház, mint filozófia foglalkoztat. Kutatásom fókuszában a tér szakralitása áll. Legfontosabb munkám, a Johanna, egy üres medencében játszódik, ahol saját vallási múltamon keresztül a sebezhetőség identitásformáló erejét vizsgálom egy látomás-lecture performansz formájában" - sommáz a rendező.
A 28 éves Maróthy Anna Zorka bábszínházi rendező, tervező is hamarosan illusztrátorként és grafikusként is kipróbálja majd magát. Nagyon szereti Bródy Verát, Lázár Ervint, Réber Lászlót és a képregényeket is, mert mint írja, "valami nagyon egyszerűt mondanak a világról, nagyon egyszerűen. És ez az egyszerűt mondás a legnehezebb a világon. A fontosat látni. Valahogy ezt tudja a bábszínház is szerintem, és remélem, hogy egyszer majd én is egy kicsit jobban fogom ezt tudni. Például egy bemutatkozásban, vagy egy történet elmesélésében, ami csak egy szmokingos oroszlánról szól, de közben meg arról, hogy mit jelent mondjuk a barátság. Csak egy ilyen laza tollvonással felrajzolni, hogy mi a szeretet, vagy valakihez tartozás. Azt hiszem, az lenne a pályám csúcsa" - teszi hozzá, megjegyezve: nagyon sok gyerektábort szervezett már életemben, dolgozott egy rövid ideig otthonban élő gyerekekkel, és még szeretne is a jövőben.
