A közelmúltban az István malom épületében hatalmas tűz pusztított. A „vörös kakas”, a tűz Csaba történetében többször is rettenetes pusztítást végzett.
Az első csabai tűzesetet húsz évvel az újratelepülés után jegyezték fel, ez Varga Pál bírósága alatt, 1738. április 14-én történt. A nagy tűz heves széllel 22 házat égetett porrá a településen.
1744-ben Csabát 2740 fő lakta, 457 zsindelytetős házban. A tüzeket gyakran a fából, vagy nádból épített kémények okozták, de a tüzek keletkezésének oka legtöbbször a pipázás volt. Csaba történetében 1755-ben volt az addigi legnagyobb tűzvész. Az alsóvégen több mint 100 ház égett le. A tűzkárosultak száma 133 volt, nekik jószágban, terményekben is sok káruk keletkezett.
Később, az 1783-ban felépült evangélikus templomtoronyból kezdték a tüzeket figyelni és jelezni, 1878-ig haranggal figyelmeztették a lakosságot. A vészhelyzet irányát a toronyból nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával mutatták. 1880-ban aztán felállt a tűzőrség, 1887 elején pedig megalakult a helyi önkéntes tűzoltó egyesület 54 taggal, a tűzoltóságot Szucsu Béla elnök és Bartóky László főkapitány vezette.
A 20. század első nagy tüze 1901. február 28-án éjjel tört ki. Eget nyaldosó, hatalmas lángokkal égett a Reisz-Porjesz bútorgyár, a Vasút és Jókai utca sarkán álló épületben.
Erzsébethelyen Breznyik József gőzmalma esett áldozatul a tűznek, 1904. július 2-án éjjel sikertelenül próbálták megmenteni. A Such téglagyár gépházában 1907. augusztus elején éjjel tört ki a tűz, a munkások, a közeli lakosság, a csabai tűzoltóság és a honvédség pedig hősiesen próbálta megfékezni a lángokat. Az elpusztult tárgyak értéke mintegy 15 ezer korona volt.
Hatalmas tűzzel égett az akkor 50 éves Rosenthal gőzmalom 1915. március 6-án este, miután lisztrobbanás következtében kigyulladt. A tűzoltók kísérletei sikertelenek voltak. 1926. március 15-én a Zlehovszky-féle kocsigyár üzemében ütött ki tűz. A kétméteres, süvöltő lángnyelvek elemésztették az egész tetőszerkezetet. Romokban hevert az egész gyár, benne minden a tűz martaléka lett. Ez volt a korszak utolsó nagy üzemi tűzesete.
A békéscsabai tűzőrség 1935-ben 84 esetben vonult ki tűzesetekhez. Kéménytüzek, takarmánytüzek következtében ekkor 21 ember sebesült meg. A város területén kémény-, padlástüzet és villámcsapás következtében bekövetkezett tüzet kellett oltani, írta Jánossy Gyula polgármesternek szánt jelentéséven Lehoczky László tűzoltóparancsnok.
Gécs Béla
