Békéscsaba 1920: Hazánk államformái az első világháború után (1918-1921)

2020. szeptember 12. 17:06 | Ugrai Gábor

Ember legyen a talpán, aki pontosan meg tudja mondani, hogy milyen államformák követték egymást hazánkban az első világháború után. Magyarország államformája (azaz „az államfő hatalmának eredetének, jogállásának és legitimitásának leírása”) 1000-től, István király koronázástól kezdve királyság volt.

1916-ban történt az utolsó koronázás hazánkban, ekkor IV. Károly fejére került a Szent Korona. Az első világháborús vereség és a Monarchia felbomlása miatt azonban a király 1918. november 13-án nyilatkozatot tett, melynek értelmében „minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.”.

A hatalomra kerülő Károlyi-kormány három nappal később hirdette ki a független Magyar Népköztársaságot a Parlament előtti Kossuth téren. Erről másnap a Békés című, Gyulán megjelenő újság így számolt be: „Megtörtént! . . . Ezért a szabadságért sóvárgott évszázadok óta minden magyar ember, ezért fejezték le Martinovicsit és társait, ezért került akasztófára az aradi tizenhárom, ezért csinált forradalmat Kossuth Lajos és ezért pusztult el Petőfi Sándor.”.

A Magyar Népköztársaság államfője, azaz köztársasági elnöke Károlyi Mihály lett, aki hazánkban elsőként töltötte be ezt a posztot. Ez a helyzet majd öt hónapon keresztül tartott, ugyanis 1919. március 21-én a hatalomra kerülő kommunisták kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, melynek államfője Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnöke lett.

A gyulai Békés című lap, mely március 27-én már Vörös Újság néven jelent meg, a következőt írt erről az eseményről: „Magyarország Tanácsköztársasággá alakul. A forradalmi kormányzótanács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások sorozatát a szocializmus, a kommunizmus előkészítésére és megvalósítására.”.

Budapesten 1919. augusztus 1-jén ért véget a kommunista diktatúra, de az államforma kérdésének „végleges” rendezésére 1920 februárjáig kellett várni. Mivel kiderült, hogy a köztársaság, mint államforma nem nyert nagy támogatottságot, újra a királyság bevezetése tűnt megoldásnak. A vita nem is ebben volt, hanem abban, hogy ki és milyen poszton legyen az államfő – azaz királyunk legyen vagy kormányzónk. Az országgyűlés végül Horthy Miklóst választotta kormányzóként államfőnek, így államformánk újra királyság lett, de a királyi trón betöltetlen maradt (király nélküli királyság).

 

További programok »

FEL