A békéscsabai származású Vaszkó Viktor, Pásztor Mátyás, Rácz Balázs, Gyarmati Sándor négyesfogatból ma már mindenki a fővárosban él, kivéve Sanyit, ő Szegeden. A quartet tagjai már egy évtizede a Féling Színház oszloposai, de ebben a felállásban négy éve rezonálnak együtt.
– Kicsit homályosan emlékszem a versenyre – taglalja Sanyi az élményeit –, ugyanis a rendezvény egy hatalmas flow-élmény volt számunkra. 10 csapat indult, és jobbnál jobbak.
Jó svungban voltak, ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a lehetséges 150 pontból csak 12-őt veszítettek.
(Közbevetés, az előző este pörköltfoltos trikókat kitaláltak, ami másnap tökéletes színpadi szerkóként alkalmaztak.)
(Részlet a békéscsabai fordulóból – Fotó: behir.hu/Such Tamás)
Elég sok randomfaktor volt. Az egyik etapban egy mesehőst – ők Elzát kapták a Jégvarázs animációból – kellett alakítani, aki felvételizik. S hogy a trikókat is belevegyék a szituációba, Elza a kamionos szövetségbe felvételizett.
Egy másik körben három témakört adtak meg: benzinhiány, harc a csirkefarhátért és megszökött Sanyi, a pingvin az állatkertből.
– Ebben az volt a kunszt – folytatja –, hogy beszéd nélküli mozgásszínházat kellett előadni. Nyilván a kamionosoként a benzinért harcoltunk, egy csárdásalapú, mulatós zenei aláfestésre; egyből kattant az agyunk, és mind a négyen csárdásban kezdtünk kamionversenyezni. Egy kicsit hamarabb végeztünk, de a zene még ment, így zárásként egy nagyon átszellemült, kicsit Mad Maxes stílusú, benzin pátoszú, vallási áhítatot adtunk elő, egy nagyon holly-hollys, beleremegős szektás vonulatban.
***
Bonuszként felteszem neki a kardinálist: Miért olyan népszerű manapság a Sanyi név? Főleg az állatoknak adják: Sanyi kakas, Sanyi pingvin. Miközben a múlt század eleji kabarékban a Béla, Jenő, Ödön, Lajos nevek voltak a poénok középpontjában. Ráadásul ezek a nevek nincsnek ragozva. De nem úgy, mint a Sanyi.
– Itt egy kicsit talán vitatkoznék… – feleli –, mert egész életemet végigkísérte az Indul a bakterház című film kulcsjelenete, amikor elpusztul a ló. Hozzáteszi, a Haumann Péter által megszemélyesített lósírató Patás tragikomikus monológja, Sanyi, Sanyikááám… egy kulturális, közös tudássá nőtte ki magát.
