Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy a diákok és a tanárok fertőzési adatait az intézményvezetőkkel és a hatóságokkal közösen figyelik. Amikor kiderül, hogy koronavírus-gyanús esetről van szó, akkor egy-két napra rendkívüli szünetet rendelnek el, de jellemző, hogy a PCR-vizsgálat sokszor nem igazolja a koronavírus jelenlétét. Ha a fertőzés igazolt, akkor kizárólag a gyógyulás vagy a karantén időszakára át lehet állni a digitális oktatásra. A második hét elején a hatezer intézményből egyelőre egy tucatban volt erre szükség, de persze a számuk folyamatosan változhat. A tavaszi tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésekor az látszott, hogy voltak megyék, ahol nagyon alacsony volt a fertőzésszám, vannak települések, ahol a mai napig nem volt egyetlen megbetegedés sem. A Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek is egyetértenek, hogy senki nem akar egy teljes tanévet tantermen kívüli, digitális munkarendben eltölteni.
Az Európai Bizottság Magyarországról készült jelentése is megemlíti a pedagógus-utánpótlás, a pedagógushiány kérdését
Maruzsa Zoltán elmondta azt is, hogy a pedagógushiány, pedagógus utánpótlás általános probléma Európa nyugati és középső részén is. Németország egyes tartományaiban sokkal nagyobb pedagógushiány van, mint Magyarországon. Napjainkban nagyon átalakultak a munkavállalási szokások, a fiatalok flexibilis, izgalmas munkát keresnek, és nagyon mobilak, sokan külföldre mennek dolgozni. A hazai felsőoktatásban egyébként még mindig népszerű a pedagógusképzés, a hallgatók csaknem 15 százaléka választja, ez nagyságrendileg tízezer hallgató, és közülük hatezren ezen a szakon végeznek. Az átlagos felsőoktatási lemorzsolódás az európai uniós országokban 30 százalék. A pedagóguséletpálya-rendszer abban segít, hogy megerősítse ezt a hivatást. Idén nyáron 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, előtte, az életpályamodell bevezetésekor, 2013–2017 között viszont 50 százalékkal. Nyilván a munkaerőpiac is sokat változott eközben, de a tankerületi központok tájékoztatása szerint mindig van érdeklődő az üres álláshelyekre. Az iskolák megbízható munkáltatók, például akiket korábban elszívott a turizmus, azok most valószínűleg visszatérnek az oktatásba, a validált statisztikai adatokat persze legkorábban csak novemberben ismerhetjük meg.
Szeptemberben elindult a módosított Nemzeti alaptanterv. Csökkennek a diákok terhei.
Kevesebb lesz a diákok óraszáma. Nagymértékű a változás a korábbi Nemzeti alaptantervhez (NAT) képest, amely alapvetően óraszámminimumokat rögzített, de nem szabott felső határt. Az intézmények a szakkörökkel, emelt szintű oktatással vonzották a tanulókat, ez pedig azt eredményezte, hogy sok esetben heti 38-40 órás órarendjük volt a diákoknak. Ezzel szemben most egy olyan szabályt vezettünk be, amely 24–34 között maximálja az első és a tizenkettedik osztály között az órák számát. Az alaptanterv módosításával a pedagógusok terhei is csökkennek: a tanítással eltöltött heti óraszámuk 22–26 óra között lehet. A tankerületi iskolákban éves átlagban 24,3 órát tanítottak a tanárok, de a módosított NAT a tanárok esetében is lefelé húzza majd az óraszámokat - tudtuk meg a köznevelésért felelős államtitkártól.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: Világgazdaság
