Az izzadás mennyisége nem csak a hőmérséklettől függ, egyénenként is eltérő lehet, befolyásolja a testalkat és erőteljes fizikai igénybevétel. Előfordul viszont, hogy a verejtékezés hátterében nemcsak a felsorolt tényezők húzódnak meg, hanem a szervezet működészavarai – fogalmazott a behir.hu megkeresésére dr. Melczer Mária.
Hozzátette, hogy az izzadás a hőszabályozás részeként segíti a test hűtését. A verejtékmirigyek által kiválasztott folyadék nagyrészt víz, továbbá nátrium-, kálium- és magnéziumsót is tartalmaz. A verejtékmirigyek működését serkenti, ha a szervezet hőmérséklete különböző hatásokra, például sportolás, hőség vagy bizonyos érzelmi állapotok következtében megemelkedik. A verejtékmirigyek egyik csoportja a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll, és nagy számban találhatók meg a talpon, a tenyéren, az arcon, illetve a hajtöveknél, váladékuk színtelen, szagtalan. A másik csoport tagjait a hormonális rendszer irányítja, főleg a nemi szervek, a hónalj és az emlő környékén találhatók, serdülőkorban kezdik meg működésüket és ezek felelősek a testszagért. A kávé, az alkohol, a nikotin és a csípős ételek fogyasztása is fokozza az izzadást.
– Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha az izzadás szokatlan méreteket ölt, testsúlyvesztéssel, légszomjjal, lázzal, gyors szívveréssel, mellkasi fájdalommal jár. Az éjszaka jelentkező, zavaró verejtékezés, valamint az ok nélkülinek tűnő, tehát mindennapi tényezőkkel nem magyarázható, szűnni nem akaró izzadás esetén is szakember segítségére lehet szükség, hiszen a vizsgálatoknak köszönhetően fény derülhet kezelést igénylő betegségekre is. Fokozott izzadás során szellős öltözet viselése ajánlott, különös figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, illetve a kényelem és a bakteriális, valamint gombás fertőzések elkerülése érdekében a nedves ruhadarabok cseréjére is szükség lehet. Fontos tudnunk, hogy maga a verejtékezés nem betegség, hanem annak egy lehetséges következménye – tette hozzá a gyógyszerész.
