– Nagy élmény, hogy itt lehetünk, s bár már jártam a városban, a várban most vagyok először – ismertette Ternyák Csaba érsek.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke hozzátette, nagy benyomást tett rájuk, egriekre az, hogy Gyulán egy ilyen gyönyörű várat találtak. Mint fogalmazott: hozzá vannak szokva ahhoz, hogy a várak hegytetőre, magaslatra épültek és, hogy a természeti környezet mindig is hozzájárult az erődítmény védelméhez. Itt pedig egy egészen más megoldással találkozhattak.
– Csodálattal hallgattuk az előadást arról, hogyan épült fel a palánkfal, s hogy itt is igazi hősök voltak, akik annak idején több mint 60 napon át védték a várat – mesélte, kiemelve: megerősít bennünket ez a látogatás a magyarságtudatunkban, a népünkhöz való hűségünkben és abban a küldetésünkben, hogy mint papok hirdessük az evangéliumot azoknak az embereknek, akik között élünk. Az érsek egészen meglepő momentumként említette, hogy a vár egyik legrégebbi helyiségét, a kápolnát nem más, mint Miklós tripolitán püspök, egri (!) segédpüspök szentelte fel még 1445. június 10-én.
– Az egri egyházmegyénél immár hagyomány, hogy az érsek és a káplánok évente egyszer kvázi tanulmányi kiránduláson vesznek részt – ezt már a vendéglátó, Kiss-Rigó László püspök ismertette. Hozzátette, az egri vendégek két napot töltöttek el Szegeden, onnan érkeztek Gyulára és a várlátogatást követően innen indulnak haza. Azon kérdésre, hogy hogyan esett a választás a gyulai várra, illetve a vártárlat megtekintésére, mint szabadidős tevékenységre kérdéssel felelt, miszerint: elképzelhető-e, hogy ne Gyulára és a gyulai várra essen a választás?!
– A Szeged-Csanádi egyházmegye szíve csücske ez a város, egyházi és kulturális szempontból is és mindenképpen szerettük volna bemutatni a vendégeinknek – húzta alá végül.
Forrás: gyulakult.hu
