Kutatások igazolják, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a testsúlyunkat is befolyásolja. A világ népességének harmada túlsúlyos, aminek két legfőbb oka a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgás. Ugyanakkor mostanában egyre több szó esik az alvászavarokról, illetve az alváshiányról, mint az elhízás további, lehetséges okairól.
Az elhízás és az alvásproblémák terjedése kéz a kézben váltak az elmúlt évtizedekben a jóléti társadalmak egyik legkomolyabb egészségügyi problémájává, ami azt sugallja, hogy a két jelenség kapcsolatban lehet egymással. Azt már jól tudjuk, hogy az alvás kulcsszerepet játszik egészségünk megőrzésében: kellő mennyiségű és minőségű alvás hiányában immunrendszerünk meggyengülhet, hosszú távon pedig könnyebben alakulhatnak ki szív- és érrendszeri betegségek vagy akár cukorbetegség is. Az alváshiány a mentális egészségünkre ugyancsak hatással van: gyengül a koncentrációs készség, memóriazavarok lépnek fel, és az általános kedélyállapot is romlik.
De hogyan befolyásolja a testsúlyunkat és étvágyunkat az alvászavarokból adódó kialvatlanság?
A testünk azt hiszi, éhezik
Az alváshiány két, az étvágyat szabályozó fontos hormon szintjének rendellenes változását vonja maga után. Az első ezek közül a leptin, amely a zsíranyagcsere, illetve az étvágy és jóllakottság hosszú távú szabályozásában játszik fontos szerepet. A leptint a zsírsejtjeink termelik, és ha annak magas az értéke, az azt jelenti, hogy a testnek bőségesen vannak rendelkezésre álló tartalékai. Ha viszont csökken, az arra figyelmeztet, hogy kiürülőben vannak a zsírtartalékok, így hamarosan enni kell.
A másik hormon a ghrelin, vagyis az "éhséghormon", ami főleg az emésztőrendszerben termelődik, és az éhségérzet kiváltásáért felelős. Szintje a vérben étkezés előtt a legmagasabb és közvetlenül utána a legalacsonyabb.
A kialvatlanság hosszú távon a leptin szintjének csökkenéséhez vezet, ez pedig folyamatos energiahiányt jelez, ami az energia pótlására serkent, vagyis egyre több étkezésre. A ghrelin értéke viszont akár már egy napos kialvatlanság után is a normálistól eltérően megemelkedhet, ami ennek megfelelően állandó éhségérzetet okoz. Így akkor is éhesnek érezzük magunkat, amikor igazából nem is vagyunk azok.
Vágyunk az édességekre
A kimerült, fáradt szervezet jóval fogékonyabb a stresszre, az általános kedélyállapot ingadozik, türelmetlenné válunk, és negatívan kezdjük el látni magunk körül a világot. Mivel a magas cukortartalmú ételek aktiválják agyunkban a jutalmazási rendszert, megemelve ezzel a dopamin, vagyis a „boldogsághormon” szintjét, egyre jobban kívánjuk az egyébként egészségtelen, viszont néhány pillanat erejéig elégedettségérzetet okozó édességeket.
Nem marad energiánk mozogni
Az alváshiánnyal küzdő szervezet hőháztartása felborul, leesik a testhőmérséklet, ami csökkent energiaszintet eredményez. A szervezet a „túlélésre” hajt, így nem csoda, ha egyáltalán nem érzünk késztetést bármilyen aktív mozgásra, ami segítene az elhízás elkerülésében.
A fenti okok jól mutatják tehát: az alváshiány állandó csökkent energiaszintet eredményez, amely folyamatos energiapótlásra, vagyis étkezésre sarkall, emellett pedig csökkenti a motivációnkat bármilyen olyan tevékenységgel kapcsolatban, amihez energiára lenne szükségünk, mint például a testsúly szinten tartásához elengedhetetlen napi testmozgás és a sportok.
Forrás: HVG
