A tárogatón játszó Kádár Ferenc régi pusztákat megidéző dallamai után a Körös Maros Nemzeti Park igazgatója tartotta meg nyitóbeszédét. Dr. Tirják László kifejtette, hogy a mintegy 550 napig tartó kivitelezés során egy, a nemzeti parkhoz méltó épületegyüttest sikerült létrehozni, amely a híres Makovecz-stílust viseli magán. Elmondta, hogy a 8 hektáros területen található istállókban telel majd át a 2700 egyedet számláló szürkemarhaállomány, valamint a már közel 25 éve, eredetileg a romániai Arad megyéből meghonosított bivalyok is.
– 1997-ben döntöttünk úgy, hogy bivalyt fogunk tartani, akkor még nem volt Európai Unió, nem volt rá semmiféle támogatás, hanem egyszerűen úgy gondoltuk, hogy ez jó lesz, hiszen ezek az állatok a vizes élőhelyek legkiválóbb fenntartói – fogalmazott.
Miután a nemzeti park vezetője megköszönte a kivitelezőknek a minőségi munkát, Dévaványa polgármestere vette át a szót. Valánszki Róbert arról beszélt, hogy ugyan az állattartó telep nem lesz látogatható, de a főútról jól látszanak az épületek, így feltehetően sokan megcsodálják majd őket. A városvezető örömét fejezte ki, hogy a létesítmény nemcsak az állatok téli ellátását biztosítja, hanem a génmegőrzésben is fontos szerepet fog játszani.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a környéken lakók büszkék az itteni pusztákra és élővilágukra, melyekre értékként tekintenek, amelyeket szeretnének másoknak is megmutatni.
– Mi ebben a térségben igyekszünk olyan turisztikai attrakciókat létrehozni, amelyek idevonzzák a térségbe a turistákat, hiszen a mezőgazdaság mellett hiszünk a turizmusban is, és a nemzeti park munkája ehhez nagyban hozzájárul – részletezte.
A Nemzeti Agrárkamara Békés megyei elnöke kiemelte, hogy a fejlesztés egy fontos stratégiai programnak a része. Dr. Kulcsár László elmondta: azt az élővilágot, ami ezt a tájat jellemzi hosszútávon meg kell őrizni, hogy a gyermekeink, unokáink is láthassák. Ebben szerinte fontos szerepet töltenek be a nemzeti parkok, hiszen a munkájuk nélkül nagy veszélyben lennének az őshonos fajaink. Mint mondta, éppen ezért az agrárium és a vidékfejlesztés kéz a kézben kell járjanak a nemzeti parkok környezetvédelmi tevékenységével.
Nagy István, agrárminiszter jövőbe mutató beruházásként jellemezte a projektet, hiszen nemcsak új hibrideket kell tenyészteni, hanem fontos, hogy mindig vissza lehessen nyúlni a kezdetekhez, ezért is érdemes megtartani az őshonos magyar állatfajokat.
– Az elmúlt 10 évben Magyarország eddig soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat. Több mint 80 milliárd forint értékű, döntően a nemzeti parkok igazgatóságai által megvalósított, mintegy 200 egyedi beruházás révén, összesen 320 ezernyi hektáron javították a természetvédelmi területeket, illetve javítják az élőhelyek állapotát – sorolta fel a miniszter az utóbbi évek eredményeit.
Nagy István aláhúzta, hogy döntően a legeltetés hiánya okozza a szikes pusztákon a védett növényfajok eltűnését, így az őshonos állatfajok tartása erre a problémára is gyógyírt jelenthet.
Az ünnepség után az agrárminiszter vezetésével a vendégek és a sajtó munkatársai megtekinthették az új telepet.
Galéria
